Ezt olvasta már?


Sport, finanszírozás, egészség: van mit tenni

Tudja, mennyi profi élsportoló van ma Magyarországon, vagy éppen mennyien sportolnak hobbiból, „csupán” az egészségük védelme érdekében? Na, hát ez az, amit objektív számadatokkal még senki nem közölt, egyes szakemberek is inkább csak becsülni tudják. Ács Pongrác sportközgazdásszal beszélgettünk.

Dr. Ács Pongrác, egyetemi docens, intézetigazgató (PTE ETK, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet)

– Pedig nagyon fontos lenne ezen alapadottak tisztábban lenni, hogy a rendelkezésre álló források elosztása megalapozottabban történhessen, így könnyebb lenne a támogatások meghatározása során azt is eldönteni, hogy mennyit érdemes az élsportra költeni, és mennyit „hozhat a konyhára” a szabadidősport népszerűsítése, helyzetbe hozása – mondta lapunknak Dr. Ács Pongrác sportközgazdász.
A professzionális sport ugyanis üzlet, nem kicsit, nagyon, mára a szórakoztatóipar markáns szegmense. De a sport több, mint szórakozás: társadalomalakító, a sportoló fiatalok számára pedig biztonságos szociális hálót jelent.
Tehát a sport, különösen az élsport, a professzionális sport – ezen belül is természetesen elsőként a labdasportokról beszélhetünk, kiváltképp a labdarúgásról – mindig kirakatban volt, nemcsak szimpla szórakozást, élményt nyújtott a nézőknek, hanem bele lehetett képzelni sok revanst, egyéni és csoportos kudarcokat. Aztán persze haza lehetett menni, a düh, harag kijött. Nos, a sport tehát több, mint amire elsőre általában gondolunk. Mindenki „ért” hozzá, és mindenkinek van véleménye róla.
Ha bekapcsoljuk bármely sportcsatornát, akkor pedig egyértelműen megállapíthatjuk, hogy mára külön iparággá fejlődött, amely mögött hatalmas pénzek, üzleti érdekek húzódnak meg.
– Bár azt a sportágazat gazdasági szakemberei is gyakran vélelmezik, az versenysportra sokkal több támogatás jut, mint a tömegsportra, vagy ahogyan mi nevezzük, egészségsportra. Sajnálatos tény, hogy még mindig hiányzik az egységes sportinformációs rendszer, amelyet a 2007-es elfogadott sportstratégia is meghatározott, de úgy tűnik, ebben is most előrelépés várható – magyarázta Ács Pongrác, aki a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara Fizioterápiás és Sporttudományi Intézetének igazgatója. A szakember elmondta, 2007-ben volt egy próbálkozás az versenysportolók arányának megállapítására. Az eljárás az volt, hogy az éves egészségügyi statisztikai évkönyvben megnézték, hányan jártak abban az adott évben sportorvosnál, ugyanis ez az élsportolóknak kötelező. Ez alapján a kutatók arra jutottak, hogy a teljes magyar lakosságnak mindösszesen közel 3 százaléka nevezhető versenysportolónak. – Ehhez képest a támogatások elosztása biztosan nem ezt az arányt tükrözi, de a források elosztásánál nem is csupán a résztvevői arányszámot kell figyelembe venni – hívta fel a figyelmet Ács Pongrác.

…a sportgazdaság fejlődése, növekedési üteme jelentősen meghaladja a nemzetgazdaságok átlagos növekedését. Jóllehet pontos és összehasonlítható adatok nem állnak rendelkezésre, az Európai Bizottság sportról szóló Fehér Könyve egy 2004-es tanulmányra (Dimitrov et al., 2006) hivatkozva említi, hogy az EU GDP-jének 3,7 százaléka a sportgazdaságban termelődött és 15 millió embert, azaz a munkaerő 5,4 százalékát a sportágazat foglalkoztatta. A modernkori sport tehát alig több mint egy évszázad alatt egyedülálló, dinamikus és sikeres növekedéssel a kultúra-gazdaság legnagyobb volumenű globális és nemzetgazdasági jelentőségű „iparává” vált. Gyakran hangzik el azonban a vád, hogy az iparág prosperálása nem piaci üzleti működés eredménye, hanem elsősorban a még ma is létező folyamatos és jelentős állami szubvenciónak köszönhető. Az érvelés, amellyel gyakran találkozunk, igaznak tűnhet az Európai Unióba az új évezred elején csatlakozó volt szocialista országok, de különösen Magyarország esetén, ahol a sport a politikai reprezentáció eszközeként az egykori NDK (Német Demokratikus Köztársaság 1949-1990) mellett talán a legnagyobb társadalmi hatalmi státuszt „sportnagyhatalom” érte el a XX. században (Rainer 2006, Szigel 2008)”.
Forrás: Ács Pongrác: Sport és Gazdaság, PTE ETK, 2015

Az egészségmegőrző „tömegsport” sokkal kifizetődőbb
Egy 2010-es európai uniós kutatás szerint a magyar társadalom 77 százaléka fizikai értelemben inaktívnak tekinthető, 53 százalékuk soha nem sportol, 24 százalékuk pedig havonta 1-3 alkalommal vagy még ritkábban. – Ez azért is elkeserítő adat, mert egyes számítások szerint ha ennem a társadalmi rétegnek csak a 10 százalékát legalább heti háromszor 30 perces mozgásra vennénk rá, évente mintegy 10 milliárd forintnyi állami kiadást takaríthatnánk meg, ezen belül csak a táppénz büdzséjéből majdnem két milliárd forintot – magyarázta Ács Pongrác, aki ugyanakkor elismerte, az élsportolók sikereik révén igazi példaképekké válhatnak a fiatalok számára, és a sportközösség szociális megtartó ereje is elvitathatatlan, különösen a hátrányos helyzetű emberek, gyerekek számára. Egyébként az intézetigazgató szerint az iskolákban bevezetett mindennapos testnevelés órák és a sportlétesítmények fejlesztései miatt ez a szám olyannyira javult, hogy a 2014-es EU-s kutatás már Magyarországon jelezte a legnagyobb pozitív elmozdulást. Örvendetes, hogy a hazai társadalom inaktív rétege 9 százalékkal csökkent. Az elmúlt négy évben a tagországok között Magyarország egyedüliként megháromszorozta a társadalom azon rétegének arányát (16 százalékra növekedett), akik saját bevallásuk szerint minimum heti öt alkalommal sportolnak.

Rendszerváltás kell a sportkluboknál is
Nemcsak Magyarországon, hanem a volt szocialista országokban is „visszamaradt” hagyomány volt, hogy a helyi önkormányzatok, az állam részeivé váltak az élsportot működtető kluboknak. Sokan emlékezhetnek talán, a kispesti sportéletet a Honvédelmi Minisztérium finanszírozta állami forrásokból, az újpestit a Belügyminisztérium, a Ferencvárost pedig hagyományosan földművelési tárca támogatta. Pécsett a focit az akkoriban „mindenható” bánya segítette. – A nyugat-európai működési modelleket még nem értük el, azonban a megoldás felé vezető út, úgy vélem, a szakemberek, elsősorban sportmenedzserek bevonásában van – emelte ki Ács Pongrác, aki hiányolja a jelenlegi élsportot irányító klubok vezetéséből a menedzser típusú szemléletet, amely a hosszú távú biztos működés alapja, és az önkormányzati, állami támogatások ésszerű és költséghatékony felhasználását is lehetővé tenné.
– Az általában elterjedt önkormányzati támogatási modell, amely szerint minden városi sportklub kapjon egy keveset, nem, vagy nagyon nehezen hoz eredményeket, bár ez is a területi sporttradíciókon és a sportágaktól is függhet – magyarázta a sportközgazdász. Ács Pongrác szerint Pécsett mindenképpen el kellene készíteni egy sporttérképet (sportegyesületek, szakosztályok, egyéni sportolók stb.), amelyre építve meg lehetne határozni a jövőképet, akár a tradicionális pécsi sportágakra építve. – A mai világban elvárható az önkormányzatoktól és egyéb támogatóktól, hogy időnként a támogatott sportegyesületeket beszámoltassa, elszámoltassa, erre a fajta kontrollra mindenképpen szükség van – tette hozzá.

Itt is segíthet az egyetem?
Ács Pongrác úgy látja, a városnak és az egyetemnek a közös érdekei itt is összekapcsolhatók, ezért meg kellene fontolni a döntéshozóknak egy közös városi sportstratégia elkészítését, majd megvalósítását. – A térség számára egy olyan sportkoncepciót kell kialakítani, amely, elsődlegesen Pécs Megyei Jogú Város és a Pécsi Tudományegyetem, de ezen felül a regionális vonzáskörzet meglévő erőforrásait is figyelembe véve is komoly sport és térségi egészségfejlesztő hatással bírna – emelte ki. Mint mondta, a Pécsi Tudományegyetemen található szakemberek bevonásával közép és hosszú távú koncepciót szükséges kidolgozni, amellyel a térségi versenysport, közösségi és egészségsport csak nyerhetne. Ehhez szükséges az is, hogy meg kell határozni azon térségben található sportágakat, szakosztályokat, sportolókat és eseményeket, akiket és amelyeket közép és hosszú távon támogatni érdemes, hiszen eredményeik révén a térség, város egyetem jó hírét vinnék. Ennek a közös gondolkodásnak talán első ékes példája lehet, hogy a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet szervezeti keretei között működő Komplex Sport Teljesítménydiagnosztikai és Fizioterápiás Kutatóközpont a térségi sportegyesületekkel együttműködési megállapodást kötött, melynek eredményeként a központ szakembereinek segítségével a Kutatóközponthoz forduló versenysportolók, rekreációs céllal sportolók fizikai és mentális állapotát komplex módon meghatározzák. Kérés esetén tanácsokkal látják el őket a sportteljesítményeik optimalizálásban, fokozásában és az életminőségük javításának céljából, ezen felül a sportsérülések prevenciójában, rehabilitációjában, valamint a táplálkozás, sporttáplálkozás területén is segítséget nyújtanak.

PNL
Fotó: Finn Gross Maurer on Unsplash







0


Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?




0

hírek innen, onnan

Rubint Réka és Szentkirályi Alexandra összefogott – váratlan bejelentéssel rukkoltak elő

Karácsonyi pulcsiban, Szentkirályi Alexandrával az oldalán jelentette be Rubint Réka: a Női Digitális Polgári Kör és a Fitt...

Otthon horoszkóp 2026: Csillagjegyed szerint ilyen lakásátalakítás tenne jót a leginkább neked

Nézzük meg, melyik csillagjegynek milyen lakásátalakítás hozná a legelőnyösebb változást 2026-ban.

Összefoglalta idei első fél évét Orbán Viktor, képekben

A miniszterelnök gazdag programjáról egy 15 képes összeállítás látott napvilágot a Facebookon.

Drónok miatt zárták le a légteret Hannover felett

Azonosítatlan drónok miatt szombat hajnalig órákon át le volt zárva a hannoveri repülőtér feletti légtér – közölte a repülőtér...

Hankó Balázs: az elmúlt évtizedek legjelentősebb kutatási előrelépése valósult meg

Az elmúlt évtizedek legjelentősebb kutatási előrelépése valósult meg azzal, hogy a Magyar Kutatási Hálózat a nemzetközi modellek és a...

Sarolta hercegnő kabátjáról beszél most mindenki, ezért különleges

Sarolta hercegnő a stílusérzékét az édesanyjától örökölte.

Erős földrengés rázta meg Tajvant: még Tajpejben is érezni lehetett

Helyi idő szerint szombaton késő este 7,0-es erősségű földrengés rázta meg Tajvant, amit a fővárosban, Tajpejben is érezni lehetett.

Késsel és vegyi anyaggal támadt emberekre egy japán férfi

Egy abroncsgyár egykori dolgozója lehetett a férfi, aki Közép-Japánban elkövette a támadást.

Lezárták a repteret: Azonosítatlan drónok zavartak be

Jelentős fennakadásokat okoztak a drónok.

Vilmos herceg fiára figyelt mindenki karácsonykor

Ellopta a show-t a kis Lajos herceg.

Óvatos duhajok vagyunk a befektetéseinkkel, ez az oka

Bár a felnőtt hazai lakosság egyharmada rendelkezik valamilyen befektetéssel, a többség továbbra is az alacsony kockázatú, hagyományos...

Ha ezekben a városokban élsz, észrevétlen veszély leselkedik az egészségedre

Több városban aggasztó a helyzet, ami súlyos egészségügyi problémákat okozhat.

0

Sport

Vizsgálják, honnan szerezte a maszkot a holtan talált norvég sílövő

A szövetség főtitkára szerint az ügy számos megoldatlan kérdést vet fel.

15 éves magyar csatárért érkezett eurómilliós ajánlat a német Bundesligából

Nemzetközi mércével is kiemelkedő az összeg a korosztályon belül.

Ha Varga Barnabást engedi el télen a Fradi, nehezebb lesz pótolni, ha Tóth Alexet, akkor több lehet a bevétel

A klubvezetőknek kell eldönteniük, vajon a tavaszi menetelésben akár egyiküket is tudják-e nélkülözni.

2025 legzseniálisabb góljai: Az év legtrükkösebb szabadrúgása

Az év végén jövünk egy sorozattal, amelyben felelevenítjük, hogy szerintünk melyek voltak 2025 legszebb góljai. A hetedik nap egy ritkán látott trükkös szabadrúgásé a főszerep.

Szoboszlai és Kerkez is reagált Szalah posztjára, mindenkit meglepett az egyiptomi

A Liverpool-játékosok úgy tűnik, örülnek az egyiptomiak sikerének.

Újabb rekord és gyász a darts-vb-n, ahol sorra hullanak a világbajnokok

A kiemeltek több mint fele kiesett, új játékosok jelentkeztek be a végső győzelemért és a Premier League-indulásért.

Gerendás György: Mindig jött velem a baj, megtalált, soha nem én kerestem

Másfél éve él nyugdíjasként a magyar vízilabda ezer fokon égő legendás alakja. Exkluzív nagy interjú.

Luxushelyszínen kérte meg párja kezét Csoboth Kevin

Dubajban tette fel a nagy kérdést.

A műsor, amiért a rádió sportosai is ölni tudtak volna

A Körkapcsolás a sportrádiózás non plus ultrája volt, ebbe bekerülni pedig maga a dicsőség.

Soha rosszabb évet: Szoboszlai Dominik szupersztár lett, Kerkez Milossal óriásit fordult a világ

2025-ben magyar játékosoktól volt hangos a világ legjobb bajnoksága.

0
0

Bulvár

Hányszor kell zuhanyoznia egy idős embernek? 65 felett hetente ennyi alkalom az ideális

Heti néhány zuhany is elég lehet? Ezt mondja a tudomány a 65 év felettiek bőrápolásáról.

Sugarbaby voltam és bánom. 10+1 igaz történet

Azt hinnénk, egy sugarbaby élete csak a luxusról és kényelemről szól, de a valóság sokkal kiábrándítóbb.

49 évesen hunyt el az ünnepelt magyar színésznő: kerek idomaival sosem tudott megbékélni

Mányai Zsuzsa sorsa nagyon szomorú véget ért, a magyar színésznő sosem volt magával elégedett.

Új munkaszüneti nap jöhet Magyarországon – karácsonyi bejelentés

Karácsony előtt nem sokkal jelentette be Magyar Péter a Facebook-oldalán: a Tisza-kormány 2026-tól munkaszüneti nappá nyilvánítaná december 24-ét. A cél az, hogy minden magyar család nyugodtan, rohanás nélkül kés

Magyar Péter karácsonyi posztjából lett országos ügy, erre senki nem számított

Egy karácsonyi poszt és egy váratlan reakció teljesen új irányba vitte a történetet.

Kiderült, miért kért Magyar Péter munkát Mészáros Lőrinctől? Kegyetlen elmélet tűnt fel az interneten

Érdekes párhuzamot fedeztek fel a felcsúti vállalkozó és a Tisza Párt elnöke között.

Felmondott a népszerű műsorvezetőnő, távozásának oka egészen rendkívüli

Teljesen eltűnt a nézők szeme elől, évekig titkolták, hogy mi volt az igazi ok, most kiderült.

Ha ezt a jelet látod a mobilodon, azonnal kapcsold ki: azt jelentheti, hogy titokban megfigyelnek téged

A telefon kijelzőjén feltűnő apró jel sokak számára jelentéktelennek tűnik, pedig fontos figyelmeztetést hordozhat. Ha nem tudod, mit jelent, könnyen figyelmen kívül hagyhatsz egy komoly adatvédelmi kockázatot is.

Videóra vették, amint 122 szarvas vonult át az úton Nógrád megyében

A ritka felvételt egy autós készítette a szarvasrudliról Vanyarc közelében.

„20 év után elváltunk és amit érzek, az a nagy semmi…” – 10 történet a házasságról: elválás után

Egy több évtizedig tartó kapcsolat lezárása nem mindig jár azonnali katarzissal. Az alábbi történetek különböző érzéseket és tapasztalatokat mutatnak be a válás utáni életről.

Szörnyű buszbaleset: 10 halott, 32 sérült

Legalább tíz ember meghalt és 32 másik megsérült egy buszbalesetben Kelet-Mexikóban - jelentették be Veracruz állam hatóságai.

0