Ezt olvasta már?


Menedzser szemléletű városvezetésre lenne szükség

Vajon miért is lehet eladósodva Pécs?

Miért van az, hogy miközben Pécs három év alatt a nulláról többmilliárd forintos hiányt halmozott fel, a hasonló nagyságrendű városok (Győr, Kecskemét) vígan elvannak, egy szót sem hallani csődközeli helyzetről vagy állami segítségről.

Először is tisztázzuk, hogy miért is beszélünk hasonló nagyságrendű városokról! Amellett, hogy lakosságszámban ma már csekély az eltérés a három település között, a költségvetésük nagyságrendje is közel azonos. Pécsett mintegy 58 milliárd forint a főösszeg, ugyanez Kecskeméten 62,5 milliárd, Győrben 56,9 milliárd.

A gyanútlan olvasó persze rögtön rávágja, Győrben az Audi, Kecskeméten a Mercedes a város „motorja”, de egy település költségvetésének egyensúlya azért ennél összetettebb.

Alapvetően négy bevételi forrással számolhat egy polgármester, vagy egy önkormányzat pénzügyi vezetője. A kormánytól érkező működési célú támogatásokra, ami célzottan a közfeladatok ellátására érkezik, úgymint köznevelési feladatok (ez ma az óvodák fenntartását jelenti), szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatok, a kultúra (színházak, könyvtárak, múzeumok) finanszírozása. Az önkormányzatoknak nyilván vannak azért működési bevételei, de ez például csak Győrben haladja meg a büdzsé tíz százalékát. Létezik úgymond közhatalmi bevétel, ez egyszerűbben fogalmazva az adókat, bírságokat jelenti. Emellett igen jelentősek a pályázatokon elnyert források.

Kiadási oldalon viszonylag egyszerű a képlet, hiszen a városi intézményeket fenn kell tartani, a kötelező közfeladatokon túl minden önkormányzat maga dönti el, milyen pluszt vállal, amellyel polgárai komfortérzetét növelheti. Ez lehet magasabb színvonalú tömegközlekedés, a helyi kultúra bőkezűbb támogatása (sok-sok fesztivál szervezésével például), a sport kiemelt segítése, vagy éppen a kötelezőn túl az utak felújítása, karbantartása. A lényeg azonban egy, a kiadási oldal nem haladhatja meg a bevételit. Ez minden egyes költségvetés tervezésénél teljesül is, de a végelszámolásnál valahogy Pécs mindig rosszul jön ki, aminek két magyarázata lehet, vagy a bevételek nem a tervezettnek megfelelően alakultak, vagy a kiadási oldalról derül ki, hogy alultervezték, esetleg mindkettő együtt.

Az említett három város költségvetési bevételeit nézve kiugrik, hogy Győr közhatalmi bevételei (adók) 25,6 milliárd forintra rúgnak (persze, Audi), míg Kecskemét és Pécs egy szinten, mintegy 11 milliárd forint körül áll. (Ezeknek a bevételeknek azonban realizálódniuk is kell, de például Pécs esetében a legnagyobb adótartozó egymilliárd forintnyi összeget nem fizet be már régóta.) A működési bevételeket említettük, Pécs és Kecskemét négymilliárd forintjával szemben Győr közel hétmilliárdot tervezett 2018-ra.

Talán itt érdemes megemlíteni, hogy Pécsett már régóta hiányzik a menedzser szemléletű városvezetés, vagy városi cégvezetés. Ezen kellene módosítani és különböző követelmény rendszereket, célokat beépíteni, hogy többletbevételek jelenhessenek meg az adott város és cégeinek a költségvetésében.

A közfeladatokra érkező kormányfinanszírozás Pécsen és Kecskeméten is 16 milliárd forint Körül jár, Győrben ennek kevesebb, mint a fele, hétmilliárd. Pécs és Kecskemét esetében is komoly tétel az úgynevezett előző évi maradvány, ami a hiteleket, fel nem használt pályázati pénzeket jelenti, Pécsett ez 24, Kecskeméten valamivel több, mint 20 milliárd forint.

A végére egy apró érdekesség, Pécsett ebben az évben 27 ingatlan eladását tervezik mintegy 2,5 milliárd forintért, azt már csak mi tesszük hozzá, hogy az elmúlt években az ingatlaneladásból remélt bevételeket egyszer sem sikerült realizálni.

M. Z.







0

0
0
0
0