Ezt olvasta már?

Mohácsinapilap » Közélet » Március elsejétől nem fognak örülni a kormánytisztviselők

Március elsejétől nem fognak örülni a kormánytisztviselők

Megosztás

A közelmúltban dr. Kerekes Edit munkajogásszal a decemberi Munka Törvénykönyv módosítást elemeztük, ami a versenyszférára vonatkozik, de március elsejétől a kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményei is változnak.

- A Munka Törvénykönyvének decemberi módosítása meglehetősen nagy vihart kavart, míg a kormánytisztviselőket érintő változások szinte néma csendben lépnek életbe. Ennek a szférának kevesebb az érdekérvényesítési lehetősége?

- Manapság még mindig sokat hallhatunk a „rabszolgatörvény” néven ismertté vált munka törvénykönyvét módosításról – kezdte dr. Kerekes Edit munkajogász. – Érdemes azonban megemlíteni, hogy ezzel egyidejűleg olyan jogszabály módosítások is elfogadásra kerültek (2018. december végén), amelyek nem a versenyszférában foglalkoztatott munkavállalókat érintik hátrányosan, hanem a kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményeire lesznek negatív hatással. Ez a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben jelent meg, és a szabályozással érintett alkalmazottak jogviszonyát változtatják hátrányosan a korábbiakhoz képest. A téma azért is érdekes, mert a kormánytisztviselők jogviszonya és foglalkoztatási feltételei hosszú időn keresztül egy stabil rendszerben megvalósuló, átlátható előmenetelt és biztonságos munkakörülményeket adó jogviszonyt jelentett és ekként élt a köztudatban. A mostani jogszabály módosítás viszont több ponton is rácáfol erre a stabilitásra.

- A Baranya Megyei Liga Szakszervezet munkavállalói érdekképviseleti tevékenysége a kormánytisztviselői körre is kiterjed?

- Nem, BMLSZ – egyelőre még csak - a versenyszférában foglalkoztatott munkavállalók képviseletét látja el, de úgy gondoljuk, hogy szakszervezeti-érdekvédelmi felelősségünk ezzel a kérdéssel nagy nyilvánosság előtt foglalkozni és a szabályozással járó hátrányokat, bizonytalanságokat feltárni. Egyszerűen nem mehetünk el szótlanul a téma mellett. Szükség van erre azért is, mert több ezer kormánytisztviselőt érintő kérdésről van szó, amely ezzel összefüggésben több ezer család életére lesz kihatással. Ez a jogszabály egyben újfent felveti azt az utóbbi időben többször előtérbe került problémakört, ami a jogalkotói gyakorlatot érinti, vagyis az érdemi szociális párbeszéd hiányosságait.

- Akkor kezdjük el kivesézni a változásokat. Melyek a legjelentősebb pontok?

- Kezdjük talán a szabadság szabályainak változásával. Az alapszabadság mértéke a törvény rendelkezése értelmében 5 nappal csökken a korábbi szabályozás által biztosított éves alapszabadság mértékéhez képest. Ezzel egyidejűleg a besorolás szerinti pótszabadságok mértéke is jelentősen csökken. Ami érdekes, hogy a gyermekek után járó szabadság mértéke megduplázódik és – a korábbi 16 éves kor helyett – a gyermek 18 éves koráig figyelembe vehető. Fogyatékkal élő gyermek után plusz 2 nap jár. Ez a családpolitikával ugyan összhangba hozható, de számos munkavállalói csoportot hátrányosan fog érinteni ez a rendelkezés. Gondoljunk például az idősebb kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, a fiatal pályakezdőkre vagy a gyermeket önhibájukon kívül vállalni nem tudó kormánytisztviselőkre. Őket egyértelműen hátrányosan érint ez az új szabályrendszer. Egyes intézményeknél történt előzetes felmérések azt mutatják, hogy az új szabályozás bevezetésével mind az előző évekhez képest, mind a munka törvénykönyve alapján járó szabadsághoz képest átlagosan kevesebb lesz a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat megillető szabadnapok száma. Általános felméréseket és a szabályozást figyelembe véve az éves szabadság mértéke ezzel a szabályrendszerrel többeknél 11 nappal csökken. Ugyanakkor pótszabadság az új szabály szerint az alábbi esetekben jár a gyermekek után járó pótszabadságon felül: az apának gyermeke születése estén 8 nap, ikergyerekek esetén 10 nap, nagyszülőnek unokája születése esetén 5 nap, az első házasságkötés alkalmából 5 nap.

- Viszont cserébe nincs szó évi 400 óra túlóráról…

- Azért a jogalkotó gondoskodott arról, hogy pluszterheket tegyen a kormánytisztviselők vállára. Az új szabályozás értelmében ugyanis a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. (Ez idáig része volt - a szerk.) A Kit. 121.§ (1) bekezdése értelmében, ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a kormánytisztviselő részére a munkaidőn túl - a munkavégzés megszakításával - napi harminc perc, valamint minden további három óra munkavégzés után a kormánytisztviselő részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani. A (2) bekezdés szerint a kormánytisztviselőnek a munkaközi szünetet úgy kell igénybe vennie, hogy - szükség szerint a munkaközi szünet megszakításával is - vezetője rendelkezésére tudjon állni. A korábban hatályos szabályozás szerint a munkaközi szünet a munkaidő részét képezte. Még a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatóknál (versenyszférában) lehetőség van arra, hogy a munkaközi szünet a munkaidő részét képezze - azáltal, hogy erről a felek kollektív szerződésben megállapodtak - addig a kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében 2019. március 1-től az érintetteknek naponta plusz 30 percet kell a munkahelyükön tölteniük, a jogszabály eltérésre nem ad lehetőséget. Ez, ha egy egyszerűsített példával szeretnénk szemléltetni, a következőt jelenti: ha 20 munkanappal számolunk egy hónapot (egy munkanap 8 óra munkavégzést jelent és ehhez minden nap +30 perc hozzáadódik), akkor ez havonta 10 órával – és 8 órás munkanappal – számolva évente 15 nappal több munkahelyen töltött időt jelentene. Nyilván ez egy egyszerűsített példa, hiszen figyelmen kívül hagyja az ünnepnapokat, amikor nem történik munkavégzés stb. Mégis ezen példa által talán sikerül szemléltetni a szabályozás árnyoldalát.

- Mindezt mennyiben kompenzálhatja a stabil és kiszámítható jövedelem?

- Ebben is lényegi változások várhatóak, mert az új jogszabály markánsan alakítja át az eddigi illetményrendszert és besorolási rendszert. Ennek hátterében állhat az a kormányzati kommunikáció, ami a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók bérrendezéséről szól, miszerint jelentős mértékű béremelés fog realizálódni a közszolgálati szektorban 2019-ben. Ugyanakkor az aggályok, amik a jogi szabályozással kapcsolatban felmerülnek, úgy gondoljuk, hogy nem alaptalanok. Hiszen az előmenetel, az adott körben foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyban állók munkahelyi motivációja, az életpálya-modell, az illetmény megállapításával összefüggésben az objektivitás a szabályozás egyes elemei által komolyan sérülhetnek.

A központi kormányzati igazgatási szerveknél és ezek területi, helyi szerveinél alkalmazott kormánytisztviselők esetében az illetményekkel kapcsolatban a Kit. 1. és 2. számú mellékletei táblázati formában tartalmazzák azokat a jövedelem határokat, melyek az egyes besorolási fokozatokhoz lesznek hozzárendelve. Ennek alapján meghatározott összegek között fognak az illetmények beállításra kerülni. Azonban a jövedelemhatár közötti eltérési lehetőségek többségében szubjektív felettesi / vezetői döntéseken fognak alapulni a jövőben. Ez hosszú távon komoly bizonytalanságot eredményezhet az érintettek illetményének tekintetében. Illetmény megállapítása 2019. március 1. napjától: a Kit. 286. § (3) bekezdése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója 2019. február 15. napjáig állapítja meg a kormánytisztviselők álláshelyi besorolását és a részükre 2019. március 1. napjától járó illetményt (a továbbiakban: Kit. szerinti illetmény). Az álláshelyi besorolásnál irányadó a korábban már megállapított, a kormánytisztviselőt 2018. december 1-jén megillető illetmény, valamint az érintett kormányzati szolgálati jogviszonyban állók 2018. második féléves teljesítményértékelése és éves minősítése. Ennek alapján tehát valamennyi kormánytisztviselő besorolásra kerül az alábbi kategóriák egyikébe. Egyébként a kormánytisztviselők álláshelyi besorolásának szempontjait, valamint az illetmény különbözet számításának módját a Kormány külön rendeletben szabályozza.

 

Minisztériumok kormánytisztviselői esetében:

Besorolási fokozat megnevezése illetmény alsó határa illetmény felső határa

 

1. kormánytanácsos 250 000 Ft 500 000 Ft

2. vezető-kormánytanácsos 350 000 Ft 650 000 Ft

3. kormány-főtanácsos 400 000 Ft 750 000 Ft

4. vezető kormányfőtanácsos 600 000 Ft 1 500 000 Ft

5. osztályvezető 700 000 Ft 1 400 000 Ft

6. főosztályvezető 800 000 Ft 1 500 000 Ft

 

Kormányzati főhivatalok és központi hivatalok kormánytisztviselői esetében:

 

Besorolási fokozat megnevezése illetmény alsó határa illetmény felső határa

 

1. hivatali tanácsos 200 000 Ft 350 000 Ft

2. vezető-hivatali tanácsos 300 000 Ft 500 000 Ft

3. hivatali főtanácsos I. 400 000 Ft 600 000 Ft

4. hivatali főtanácsos II. 450 000 Ft 700 000 Ft

5. vezető-hivatalifőtanácsos 500 000 Ft 1 200 000 Ft

6. osztályvezető 400 000 Ft 1 100 000 Ft

7. főosztályvezető 550 000 Ft 1 300 000 Ft

 

A besorolási fokozat alsó és felső határán belül a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg az érintett illetményét. Ennek során a Kit. 286.§ (1) bekezdésének garanciális szabályát alkalmazni kell, mely szerint az érintett kormánytisztviselők és december 1-jén megállapított illetmény.

Végrehajtási szempontból érdekes kérdés a változással érintett kormánytisztviselők illetménykülönbözetének rendezése, tekintve, hogy a szabályozás 2019. március 1. napjával lép hatályba: 2019. március 1. napjával megállapított illetmény „visszamenőleg” 2019. január 1. napjával kerül megállapításra, így a 2019. január és február hónapokra eső illetmény és a Kit. szerinti illetmény közötti különbözet a 2019. március havi illetménnyel egyidejűleg kerül kifizetésre.

Mindenképpen elgondolkodtató az is, hogy az érintett kormánytisztviselők az álláshelyi besorolásukról és illetményükről Kit . 285.§ (2) bekezdése alapján március 15-ig kell tájékoztatni. Ez a gyakorlat értelemszerűen további komoly feszültséget okoz az érintettek körében az információhiány, illetve várakozás által.

- Több ízben említésre kerül a bizonytalanság, amit ez a szabályozás magában hordoz…

- Igen, ennek oka a fentiek mellet a következő: A korábbi szabályozás (Kttv.) értelmében a jogviszonyban töltött idő növekedésével meghatározott szorzóval garantált volt a tisztségviselők illetményének a növekedése. Ez a garancia részben motiváló célt szolgált, részben a közszolgálati életpálya stabilitását és kiszámíthatóságát jelenítette meg a gyakorlatban. Az új szabályozás – jelenlegi tartalommal – azáltal, hogy szakít ezzel a gyakorlattal és ezt a garanciát is kivezeti az említett kormánytisztviselői jogviszony rendszeréből további bizonytalanságot teremt a jogviszonyban foglalkoztatottak előmeneteli és illetmény rendszerében. Ebben a körben, tehát két – egymással szorosan összefüggő – kérdéssel is szembe találjuk magunkat: egyrészről az illetmény összegét és annak mértékét érintő problémával, az arra szubjektív döntésen alapuló ráhatás lehetőségével. Másrészről pedig a kormányzati igazgatásban alkalmazott tisztviselők előmenetelének kiszámíthatatlanná válása kérdéskörével. A jelenlegi jogszabályi keretek között mindkét probléma komoly bizonytalansági faktor.

- Mindezek ellenére ez mégsem a versenyszféra, talán kisebb a mennyiségi és minőségi követelmények miatti nyomás az itt dolgozókon?

- Azért ebben is körvonalazódni látszik némi változás. A törvény 96.§-ának szabályozása azt mondja, hogy a teljesítmény-értékelés nem kötelező. Évente a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján, illetve a kormánytisztviselő kérelmére végezhető el, melynek részletszabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Lehetőségként tartalmazza a törvényszöveg, hogy a teljesítményértékelés alapján a kormánytisztviselő illetménye az adott besorolási kategóriához tartozó összeghatáron belül legfeljebb 20%-kal csökkenthető, illetve legfeljebb 30%-kal növelhető, illetve, hogy részére teljesítmény elismerés fizethető. A jogszabály azon meghatározása, miszerint a teljesítmény és egyéb szubjektív szempontrendszer alapján kerülhet a fentebb hivatkozott mellékletben meghatározott jövedelemhatárok között megállapításra egy adott tisztviselő illetménye, úgy gondoljuk, hogy nem igényel különösebb magyarázatot, miért aggályos, mégis egy életszerű példával szemléltethető: Az új szabályozás értelmében például egy központi kormányzati igazgatási szervnél alkalmazott kormánytisztviselő, aki egy adott álláshelyre kerül besorolásra – meghatározott iskolai végzettséggel, meghatározott munkakörben – ebben a beosztási fokozatban akár 5, 10 vagy 15 éven keresztül (időkorlát nélkül) akár változatlan illetménnyel foglalkoztatható lesz. Ha kinevezését követően akár több diplomát megszerez - a jelenlegi szabályozást alapul véve - az sem ad számára garanciát arra, hogy képesítése által előrébb lépjen. A törvény jelenleg meghatározott összeghatáron belül ad mozgásteret az illetmény összegének megállapítása során – ahogy az fentebb is látható – de a munkáltatói jogkör gyakorlója (az első számú vezető) mérlegelése által a szubjektív tényező jelentősen túlsúlyba kerül.

- Az új jogszabály ráadásul kibővíti a jogviszony megszüntetésének lehetőségeit is. Bevezeti a Kit. szabályozása a kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel történő megszüntetése körében a 108.§-ában a feladatok hatékonyabb ellátásának biztosítása jogcímet, mely a jogviszony megszüntetésének egy új formáját jelenti. Nyilván a jogviszony megszüntetésének bővítése már önmagában sem értékelhető alkalmazott-barát lépésnek, annak ellenére sem, hogy a törvény ezen szabályozása garanciális jelleggel részletszabályokat is meghatároz.

Az új megszüntetési jogcím tartalmilag a következő formában került szabályozásra: Amennyiben a kormánytisztviselő által betöltött álláshelyre meghatározott feladatokban olyan változás következik be, amelynek hatékony ellátására a kormánytisztviselő iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, szakmai tapasztalata nem megfelelő, a kormányzati igazgatási szerv az álláshelyet más kormánytisztviselővel betöltetheti. A változás a kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő ok lehet. A kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő oknak minősül különösen, ha az a kormányzati igazgatási szerv feladatellátásának jogszabályi változásával függ össze. [Kit. 108. (1) bek.]

- Mi történik, ha ezek után sokan úgy döntenek, ott hagyják a kormányszférát?

- Ez egy érdekes kérdés, ugyanis az új jogszabály elhelyezkedési korlátozó rendelkezést is tartalmaz. A Kit. 117.§-a szabályozza az említett korlátozást. Eszerint a Kormány meghatározza azokat az ágazatokat és az ágazatokon belül azokat az álláshelyeket, amelyek esetében a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követően az ágazati tevékenységet főtevékenységként végző gazdasági társaságnál nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt. (117. § (1) bekezdés). A jogszabály 117.§ (2)-(3) és (5) bekezdései a munka törvénykönyvéből is ismert versenytilalmi korlátozással mutatnak némi hasonlóságot. Többek között tartalmazzák az időkorlátot, az ellentételezésre utaló szabályt és az üzleti titokra utaló rendelkezést az alábbiak szerint:

- A korlátozás időtartama a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek megfelelő idő, de legfeljebb két év.

- A kormányzati szolgálati jogviszony időtartama alatt megszerzett információk a jogszabályban rögzített határidőn túl sem használhatók fel üzleti célra.

- Az elhelyezkedési korlátozás az illetmény megállapítása során figyelembe vehető. Kevésbé egzakt szabályozás az Mt. versenytilalmi szabályozásával összevetve, de gyakorlati hasonlóság elvi síkon mindenképpen vonható a két szabályozás között. Az elhelyezkedési korlátozással kapcsolatba leginkább aggályos rendelkezést mégis a 117. § (8) bekezdései tartalmazzák. A Kit. úgy rendelkezik ugyanis, hogy ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az alábbiakban felsorolt valamely ok miatt kerül megszüntetésre, akkor az érintett újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt a jogviszony megszűnésétől számított három évig csak a Kormány engedélyével létesíthet. A megszüntetés fent hivatkozott okai között a törvényi felsorolás a következőket említi: a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a Kormány döntése szerint létszámcsökkentés végrehajtása miatt (a 107. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint) kerül megszüntetésre; megszűnt a kormányzati igazgatási szervnek a kormánytisztviselő álláshelyén ellátott feladata; a Kormány döntése alapján a központosított álláshely-állományból származó álláshely visszakerül a központosított álláshely-állományba; a kormánytisztviselő álláshelye átszervezés miatt megszűnik; a kormányzati igazgatási szerv a feladatok hatékonyabb biztosítása érdekében a kormánytisztviselő álláshelyére másik kormánytisztviselőt alkalmaz. A Kit. tehát rendelkezik arról is, hogy azok a kormánytisztviselők, akiknek létszámcsökkentés keretében jogviszonyuk megszüntetésre kerül, három éven belül államigazgatási szervnél (tehát a jogszabály személyi hatálya alá tartozó intézménynél, szervezetnél) nem helyezkedhetnek el. Amennyiben a kinevezésükre fentiek ellenére sor kerül, úgy a kinevezés törvény erejénél fogva semmis. Az álláskeresést korlátozó, illetve az elhelyezkedési lehetőségeket behatároló rendelkezés véleményünk szerint több szempontból is aggályos, különös tekintettel arra, hogy a felsorolás szerinti megszüntetési okok többsége nem hozhatók közvetlenül összefüggésbe az érintett teljesítményével (létszámcsökkentés, átszervezés, központi álláshely-állományba való visszavétel, feladat megszűnése). Kivétel szabályt mindösszesen annyiban tartalmaz a törvény, hogy a Kormány engedélyével lehetőség nyílhat az elhelyezkedési korlátozást tartalmazó főszabálytól eltérni.

M. Z.


Megosztás






Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?




Kétgólos hátrányból fordított a Szalánta - videó


Szűk fél óra alatt kétgólod előnyre tett szert hazai pályán a Sásd a labdarúgó AutóCity Volkswagen Baranya megyei harmadosztály Czibulka Mihály...
0

hírek innen, onnan

Kanada 2,5 milliárd dollár értékű gazdasági segélyt nyújt Ukrajnának

Ez a támogatás segít majd Ukrajnának abban, hogy pénzügyi támogatást tudjon szerezni a Nemzetközi Valutaalaptól.

Bejutottak a Parlament legtitkosabb részére, olyasmit láttak bent, amire nincsenek szavak, erős idegzet kell hozzá

Aki eddig csak sötétben tapogatózott, az most megkapta a választ, olyasmi derült ki az Országház elzárt falai mögül, ami után már semmi...

Milliárdok lógnak a levegőben: Budapest a csőd szélén táncol az év végén, mert a kormány nem adta meg a fővárosnak a tartozását

A magyar kormány a törvényben rögzített 12 milliárdos támogatásával még mindig tartozik a főváros felé. A helyzet pikantériáját...

Csoboth Kevin karácsonykor kérte meg párja kezét

Igent mondott a magyar válogatott focistájának.

Lily Collins friss fotóitól elolvadunk, első karácsonyát ünnepelhette édesanyaként az Emily Párizsban sztárja

Igazan különleges az idei karácsony Lily Collins számára: az Emily Párizsban sztárja pár hónapos kislányával és férjével, Charlie...

Arnold Schwarzenegger nagy klasszikusa jön a Netflixre

A kard‑ és varázslatfilmek kora mára jóval ritkábbá vált, ám volt idő, amikor Hollywood sorra gyártotta a műfaj meghatározó...

A kutatók nem tévednek: ez a 6 apró rutin teszi boldoggá az embereket

Szakemberek szerint a valódi boldogság nem a külső körülményeken, hanem a tudatos döntéseken, a lelki egyensúlyon és az önmagunkhoz...

Vérfagyasztó hidegre számíthatunk szilveszter éjjel, pláne, ha a szabadban ünneplünk

A karácsonyi időszak vége felé sokan arra kíváncsiak, milyen lesz a szilveszteri időszak. Az időjárás szempontjából legalábbis...

Kanada 2,5 milliárd dollár értékű segélyt gazdasági segélyt nyújt Ukrajnának

Ez a támogatás segít majd Ukrajnának abban, hogy pénzügyi támogatást tudjon szerezni a Nemzetközi Valutaalaptól

Arne Slot szerint valódi fordulópont lehet a Szoboszlaiék nélkül elért siker

Kezd kifizetődni a Florian Wirtz és Jeremie Frimpong nyári megszerzésére elköltött pénz?

2,5 milliárd kanadai dollárnyi gazdasági segélyt kap Ukrajna

Úton Floridába Volodimir Zelenszkij megállt Kanadában, hogy találkozzon Mark Carney miniszterelnökkel.

A Digitap matematikai alapjai: Miért reális a 2026-os bikapiacra kitűzött 5,00 dolláros célár

A <a href="https://presale.digitap.app?&utm_campaign=dec&utm_content=pri&utm_medium=pr&utm_source=prof-pr&utm_term=2478a"...

0

Sport

Magyarok nélkül maradhat a Liverpool

Nem ezt szoktuk meg.

Kerkezzel ilyesmi még nem történt meg, mióta a Liverpool mezét viseli

Rengeteg hetes és egy forró ölelés Szoboszlai Dominiktól.

15 éves magyar csatárért érkezett eurómilliós ajánlat a német Bundesligából

Nemzetközi mércével is kiemelkedő az összeg a korosztályon belül.

Annyira csóró volt a Barcelona, hogy könyörögtek Lewandowskinak, ne rúgjon több gólt

2,5 millió euró sorsa volt a tét.

Ha Varga Barnabást engedi el télen a Fradi, nehezebb lesz pótolni, ha Tóth Alexet, akkor több lehet a bevétel

A klubvezetőknek kell eldönteniük, vajon a tavaszi menetelésben akár egyiküket is tudják-e nélkülözni.

2025 legzseniálisabb góljai: Az év legtrükkösebb szabadrúgása

Az év végén jövünk egy sorozattal, amelyben felelevenítjük, hogy szerintünk melyek voltak 2025 legszebb góljai. A hetedik nap egy ritkán látott trükkös szabadrúgásé a főszerep.

Szoboszlai és Kerkez is reagált Szalah posztjára, mindenkit meglepett az egyiptomi

A Liverpool-játékosok úgy tűnik, örülnek az egyiptomiak sikerének.

Szoboszlai nélkül még a tök utolsó sereghajtóval is megszenvedett a Liverpool

Kerkez Milos végigjátszotta a mérkőzést, amely Florian Wirtz első hivatalos liverpooli gólját hozta.

Újabb rekord és gyász a darts-vb-n, ahol sorra hullanak a világbajnokok

A kiemeltek több mint fele kiesett, új játékosok jelentkeztek be a végső győzelemért és a Premier League-indulásért.

Slot szavait hallva retteghetnek az ellenfelek, Wirtz már régóta ezt akarta hallani

A Liverpool vezetőedzőjének a Wolves elleni bajnokin néhány dolog nagyon nem tetszett.

Gerendás György: Mindig jött velem a baj, megtalált, soha nem én kerestem

Másfél éve él nyugdíjasként a magyar vízilabda ezer fokon égő legendás alakja. Exkluzív nagy interjú.

Luxushelyszínen kérte meg párja kezét Csoboth Kevin

Dubajban tette fel a nagy kérdést.

0
0

Bulvár

49 évesen hunyt el az ünnepelt magyar színésznő: kerek idomaival sosem tudott megbékélni

Mányai Zsuzsa sorsa nagyon szomorú véget ért, a magyar színésznő sosem volt magával elégedett.

Így néz ki Szily Nóra csobánkai otthona, borzasztó állapotban élt benne a műsorvezetőnő

A Magyar Péterrel interjút készítő Szily Nóra otthonában bizony nem volt minden leányálom.

Új munkaszüneti nap jöhet Magyarországon – karácsonyi bejelentés

Karácsony előtt nem sokkal jelentette be Magyar Péter a Facebook-oldalán: a Tisza-kormány 2026-tól munkaszüneti nappá nyilvánítaná december 24-ét. A cél az, hogy minden magyar család nyugodtan, rohanás nélkül kés

Hónapokra elegendő ételt halmoznak fel, és óvóhelyet építenek a föld alá: ezek az emberek az apokalipszisre készülnek

Őket nem fogja meglepetés érni, ha bekövetkezne a világvége.

Kiderült, miért kért Magyar Péter munkát Mészáros Lőrinctől? Kegyetlen elmélet tűnt fel az interneten

Érdekes párhuzamot fedeztek fel a felcsúti vállalkozó és a Tisza Párt elnöke között.

Felmondott a népszerű műsorvezetőnő, távozásának oka egészen rendkívüli

Teljesen eltűnt a nézők szeme elől, évekig titkolták, hogy mi volt az igazi ok, most kiderült.

Ha ezt a jelet látod a mobilodon, azonnal kapcsold ki: azt jelentheti, hogy titokban megfigyelnek téged

A telefon kijelzőjén feltűnő apró jel sokak számára jelentéktelennek tűnik, pedig fontos figyelmeztetést hordozhat. Ha nem tudod, mit jelent, könnyen figyelmen kívül hagyhatsz egy komoly adatvédelmi kockázatot is.

Videóra vették, amint 122 szarvas vonult át az úton Nógrád megyében

A ritka felvételt egy autós készítette a szarvasrudliról Vanyarc közelében.

Sulyok Tamás kirúgott kommunikációs igazgatója: „Ők nem az emberekért, ők a saját jólétükért gondoltak dolgozni”

Szántó Gerogina az államfő féktelen pénzköltését szóvá is tette, amire az volt a válasz, hogy „neked miért baj, ha jól érezzük magunkat?”

Szörnyű buszbaleset: 10 halott, 32 sérült

Legalább tíz ember meghalt és 32 másik megsérült egy buszbalesetben Kelet-Mexikóban - jelentették be Veracruz állam hatóságai.

Egy 13 éves lány könyörgött az életéért, miután látta, ahogy a mostohaapja meggyilkolja az anyját

Egy kamasz lány a kórházban lábadozik, miután túlélt egy támadást, amelyben édesanyja életét vesztette.

Teljes sokk: Észak-Koreában kivégzéssel büntetnék azokat, akik túlélik az öngyilkossági kísérletet és még a családtagjaikat is megbüntetnék

Észak-Koreában az öngyilkossági kísérletet a rezsim már nem személyes tragédiának, hanem politikai bűnnek tekinti: a túlélőkre és családjukra is súlyos megtorlás várhat a megugró esetszámok miatt bevezetett ti

0