Március elsejétől nem fognak örülni a kormánytisztviselők
A közelmúltban dr. Kerekes Edit munkajogásszal a decemberi Munka Törvénykönyv módosítást elemeztük, ami a versenyszférára vonatkozik, de március elsejétől a kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményei is változnak.
- A Munka Törvénykönyvének decemberi módosítása meglehetősen nagy vihart kavart, míg a kormánytisztviselőket érintő változások szinte néma csendben lépnek életbe. Ennek a szférának kevesebb az érdekérvényesítési lehetősége?
- Manapság még mindig sokat hallhatunk a „rabszolgatörvény” néven ismertté vált munka törvénykönyvét módosításról – kezdte dr. Kerekes Edit munkajogász. – Érdemes azonban megemlíteni, hogy ezzel egyidejűleg olyan jogszabály módosítások is elfogadásra kerültek (2018. december végén), amelyek nem a versenyszférában foglalkoztatott munkavállalókat érintik hátrányosan, hanem a kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményeire lesznek negatív hatással. Ez a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben jelent meg, és a szabályozással érintett alkalmazottak jogviszonyát változtatják hátrányosan a korábbiakhoz képest. A téma azért is érdekes, mert a kormánytisztviselők jogviszonya és foglalkoztatási feltételei hosszú időn keresztül egy stabil rendszerben megvalósuló, átlátható előmenetelt és biztonságos munkakörülményeket adó jogviszonyt jelentett és ekként élt a köztudatban. A mostani jogszabály módosítás viszont több ponton is rácáfol erre a stabilitásra.
- A Baranya Megyei Liga Szakszervezet munkavállalói érdekképviseleti tevékenysége a kormánytisztviselői körre is kiterjed?
- Nem, BMLSZ – egyelőre még csak - a versenyszférában foglalkoztatott munkavállalók képviseletét látja el, de úgy gondoljuk, hogy szakszervezeti-érdekvédelmi felelősségünk ezzel a kérdéssel nagy nyilvánosság előtt foglalkozni és a szabályozással járó hátrányokat, bizonytalanságokat feltárni. Egyszerűen nem mehetünk el szótlanul a téma mellett. Szükség van erre azért is, mert több ezer kormánytisztviselőt érintő kérdésről van szó, amely ezzel összefüggésben több ezer család életére lesz kihatással. Ez a jogszabály egyben újfent felveti azt az utóbbi időben többször előtérbe került problémakört, ami a jogalkotói gyakorlatot érinti, vagyis az érdemi szociális párbeszéd hiányosságait.
- Akkor kezdjük el kivesézni a változásokat. Melyek a legjelentősebb pontok?
- Kezdjük talán a szabadság szabályainak változásával. Az alapszabadság mértéke a törvény rendelkezése értelmében 5 nappal csökken a korábbi szabályozás által biztosított éves alapszabadság mértékéhez képest. Ezzel egyidejűleg a besorolás szerinti pótszabadságok mértéke is jelentősen csökken. Ami érdekes, hogy a gyermekek után járó szabadság mértéke megduplázódik és – a korábbi 16 éves kor helyett – a gyermek 18 éves koráig figyelembe vehető. Fogyatékkal élő gyermek után plusz 2 nap jár. Ez a családpolitikával ugyan összhangba hozható, de számos munkavállalói csoportot hátrányosan fog érinteni ez a rendelkezés. Gondoljunk például az idősebb kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, a fiatal pályakezdőkre vagy a gyermeket önhibájukon kívül vállalni nem tudó kormánytisztviselőkre. Őket egyértelműen hátrányosan érint ez az új szabályrendszer. Egyes intézményeknél történt előzetes felmérések azt mutatják, hogy az új szabályozás bevezetésével mind az előző évekhez képest, mind a munka törvénykönyve alapján járó szabadsághoz képest átlagosan kevesebb lesz a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat megillető szabadnapok száma. Általános felméréseket és a szabályozást figyelembe véve az éves szabadság mértéke ezzel a szabályrendszerrel többeknél 11 nappal csökken. Ugyanakkor pótszabadság az új szabály szerint az alábbi esetekben jár a gyermekek után járó pótszabadságon felül: az apának gyermeke születése estén 8 nap, ikergyerekek esetén 10 nap, nagyszülőnek unokája születése esetén 5 nap, az első házasságkötés alkalmából 5 nap.
- Viszont cserébe nincs szó évi 400 óra túlóráról…
- Azért a jogalkotó gondoskodott arról, hogy pluszterheket tegyen a kormánytisztviselők vállára. Az új szabályozás értelmében ugyanis a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. (Ez idáig része volt - a szerk.) A Kit. 121.§ (1) bekezdése értelmében, ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a kormánytisztviselő részére a munkaidőn túl - a munkavégzés megszakításával - napi harminc perc, valamint minden további három óra munkavégzés után a kormánytisztviselő részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani. A (2) bekezdés szerint a kormánytisztviselőnek a munkaközi szünetet úgy kell igénybe vennie, hogy - szükség szerint a munkaközi szünet megszakításával is - vezetője rendelkezésére tudjon állni. A korábban hatályos szabályozás szerint a munkaközi szünet a munkaidő részét képezte. Még a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatóknál (versenyszférában) lehetőség van arra, hogy a munkaközi szünet a munkaidő részét képezze - azáltal, hogy erről a felek kollektív szerződésben megállapodtak - addig a kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében 2019. március 1-től az érintetteknek naponta plusz 30 percet kell a munkahelyükön tölteniük, a jogszabály eltérésre nem ad lehetőséget. Ez, ha egy egyszerűsített példával szeretnénk szemléltetni, a következőt jelenti: ha 20 munkanappal számolunk egy hónapot (egy munkanap 8 óra munkavégzést jelent és ehhez minden nap +30 perc hozzáadódik), akkor ez havonta 10 órával – és 8 órás munkanappal – számolva évente 15 nappal több munkahelyen töltött időt jelentene. Nyilván ez egy egyszerűsített példa, hiszen figyelmen kívül hagyja az ünnepnapokat, amikor nem történik munkavégzés stb. Mégis ezen példa által talán sikerül szemléltetni a szabályozás árnyoldalát.
- Mindezt mennyiben kompenzálhatja a stabil és kiszámítható jövedelem?
- Ebben is lényegi változások várhatóak, mert az új jogszabály markánsan alakítja át az eddigi illetményrendszert és besorolási rendszert. Ennek hátterében állhat az a kormányzati kommunikáció, ami a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók bérrendezéséről szól, miszerint jelentős mértékű béremelés fog realizálódni a közszolgálati szektorban 2019-ben. Ugyanakkor az aggályok, amik a jogi szabályozással kapcsolatban felmerülnek, úgy gondoljuk, hogy nem alaptalanok. Hiszen az előmenetel, az adott körben foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyban állók munkahelyi motivációja, az életpálya-modell, az illetmény megállapításával összefüggésben az objektivitás a szabályozás egyes elemei által komolyan sérülhetnek.
A központi kormányzati igazgatási szerveknél és ezek területi, helyi szerveinél alkalmazott kormánytisztviselők esetében az illetményekkel kapcsolatban a Kit. 1. és 2. számú mellékletei táblázati formában tartalmazzák azokat a jövedelem határokat, melyek az egyes besorolási fokozatokhoz lesznek hozzárendelve. Ennek alapján meghatározott összegek között fognak az illetmények beállításra kerülni. Azonban a jövedelemhatár közötti eltérési lehetőségek többségében szubjektív felettesi / vezetői döntéseken fognak alapulni a jövőben. Ez hosszú távon komoly bizonytalanságot eredményezhet az érintettek illetményének tekintetében. Illetmény megállapítása 2019. március 1. napjától: a Kit. 286. § (3) bekezdése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója 2019. február 15. napjáig állapítja meg a kormánytisztviselők álláshelyi besorolását és a részükre 2019. március 1. napjától járó illetményt (a továbbiakban: Kit. szerinti illetmény). Az álláshelyi besorolásnál irányadó a korábban már megállapított, a kormánytisztviselőt 2018. december 1-jén megillető illetmény, valamint az érintett kormányzati szolgálati jogviszonyban állók 2018. második féléves teljesítményértékelése és éves minősítése. Ennek alapján tehát valamennyi kormánytisztviselő besorolásra kerül az alábbi kategóriák egyikébe. Egyébként a kormánytisztviselők álláshelyi besorolásának szempontjait, valamint az illetmény különbözet számításának módját a Kormány külön rendeletben szabályozza.
Minisztériumok kormánytisztviselői esetében:
Besorolási fokozat megnevezése illetmény alsó határa illetmény felső határa
1. kormánytanácsos 250 000 Ft 500 000 Ft
2. vezető-kormánytanácsos 350 000 Ft 650 000 Ft
3. kormány-főtanácsos 400 000 Ft 750 000 Ft
4. vezető kormányfőtanácsos 600 000 Ft 1 500 000 Ft
5. osztályvezető 700 000 Ft 1 400 000 Ft
6. főosztályvezető 800 000 Ft 1 500 000 Ft
Kormányzati főhivatalok és központi hivatalok kormánytisztviselői esetében:
Besorolási fokozat megnevezése illetmény alsó határa illetmény felső határa
1. hivatali tanácsos 200 000 Ft 350 000 Ft
2. vezető-hivatali tanácsos 300 000 Ft 500 000 Ft
3. hivatali főtanácsos I. 400 000 Ft 600 000 Ft
4. hivatali főtanácsos II. 450 000 Ft 700 000 Ft
5. vezető-hivatalifőtanácsos 500 000 Ft 1 200 000 Ft
6. osztályvezető 400 000 Ft 1 100 000 Ft
7. főosztályvezető 550 000 Ft 1 300 000 Ft
A besorolási fokozat alsó és felső határán belül a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg az érintett illetményét. Ennek során a Kit. 286.§ (1) bekezdésének garanciális szabályát alkalmazni kell, mely szerint az érintett kormánytisztviselők és december 1-jén megállapított illetmény.
Végrehajtási szempontból érdekes kérdés a változással érintett kormánytisztviselők illetménykülönbözetének rendezése, tekintve, hogy a szabályozás 2019. március 1. napjával lép hatályba: 2019. március 1. napjával megállapított illetmény „visszamenőleg” 2019. január 1. napjával kerül megállapításra, így a 2019. január és február hónapokra eső illetmény és a Kit. szerinti illetmény közötti különbözet a 2019. március havi illetménnyel egyidejűleg kerül kifizetésre.
Mindenképpen elgondolkodtató az is, hogy az érintett kormánytisztviselők az álláshelyi besorolásukról és illetményükről Kit . 285.§ (2) bekezdése alapján március 15-ig kell tájékoztatni. Ez a gyakorlat értelemszerűen további komoly feszültséget okoz az érintettek körében az információhiány, illetve várakozás által.
- Több ízben említésre kerül a bizonytalanság, amit ez a szabályozás magában hordoz…
- Igen, ennek oka a fentiek mellet a következő: A korábbi szabályozás (Kttv.) értelmében a jogviszonyban töltött idő növekedésével meghatározott szorzóval garantált volt a tisztségviselők illetményének a növekedése. Ez a garancia részben motiváló célt szolgált, részben a közszolgálati életpálya stabilitását és kiszámíthatóságát jelenítette meg a gyakorlatban. Az új szabályozás – jelenlegi tartalommal – azáltal, hogy szakít ezzel a gyakorlattal és ezt a garanciát is kivezeti az említett kormánytisztviselői jogviszony rendszeréből további bizonytalanságot teremt a jogviszonyban foglalkoztatottak előmeneteli és illetmény rendszerében. Ebben a körben, tehát két – egymással szorosan összefüggő – kérdéssel is szembe találjuk magunkat: egyrészről az illetmény összegét és annak mértékét érintő problémával, az arra szubjektív döntésen alapuló ráhatás lehetőségével. Másrészről pedig a kormányzati igazgatásban alkalmazott tisztviselők előmenetelének kiszámíthatatlanná válása kérdéskörével. A jelenlegi jogszabályi keretek között mindkét probléma komoly bizonytalansági faktor.
- Mindezek ellenére ez mégsem a versenyszféra, talán kisebb a mennyiségi és minőségi követelmények miatti nyomás az itt dolgozókon?
- Azért ebben is körvonalazódni látszik némi változás. A törvény 96.§-ának szabályozása azt mondja, hogy a teljesítmény-értékelés nem kötelező. Évente a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján, illetve a kormánytisztviselő kérelmére végezhető el, melynek részletszabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Lehetőségként tartalmazza a törvényszöveg, hogy a teljesítményértékelés alapján a kormánytisztviselő illetménye az adott besorolási kategóriához tartozó összeghatáron belül legfeljebb 20%-kal csökkenthető, illetve legfeljebb 30%-kal növelhető, illetve, hogy részére teljesítmény elismerés fizethető. A jogszabály azon meghatározása, miszerint a teljesítmény és egyéb szubjektív szempontrendszer alapján kerülhet a fentebb hivatkozott mellékletben meghatározott jövedelemhatárok között megállapításra egy adott tisztviselő illetménye, úgy gondoljuk, hogy nem igényel különösebb magyarázatot, miért aggályos, mégis egy életszerű példával szemléltethető: Az új szabályozás értelmében például egy központi kormányzati igazgatási szervnél alkalmazott kormánytisztviselő, aki egy adott álláshelyre kerül besorolásra – meghatározott iskolai végzettséggel, meghatározott munkakörben – ebben a beosztási fokozatban akár 5, 10 vagy 15 éven keresztül (időkorlát nélkül) akár változatlan illetménnyel foglalkoztatható lesz. Ha kinevezését követően akár több diplomát megszerez - a jelenlegi szabályozást alapul véve - az sem ad számára garanciát arra, hogy képesítése által előrébb lépjen. A törvény jelenleg meghatározott összeghatáron belül ad mozgásteret az illetmény összegének megállapítása során – ahogy az fentebb is látható – de a munkáltatói jogkör gyakorlója (az első számú vezető) mérlegelése által a szubjektív tényező jelentősen túlsúlyba kerül.
- Az új jogszabály ráadásul kibővíti a jogviszony megszüntetésének lehetőségeit is. Bevezeti a Kit. szabályozása a kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel történő megszüntetése körében a 108.§-ában a feladatok hatékonyabb ellátásának biztosítása jogcímet, mely a jogviszony megszüntetésének egy új formáját jelenti. Nyilván a jogviszony megszüntetésének bővítése már önmagában sem értékelhető alkalmazott-barát lépésnek, annak ellenére sem, hogy a törvény ezen szabályozása garanciális jelleggel részletszabályokat is meghatároz.
Az új megszüntetési jogcím tartalmilag a következő formában került szabályozásra: Amennyiben a kormánytisztviselő által betöltött álláshelyre meghatározott feladatokban olyan változás következik be, amelynek hatékony ellátására a kormánytisztviselő iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, szakmai tapasztalata nem megfelelő, a kormányzati igazgatási szerv az álláshelyet más kormánytisztviselővel betöltetheti. A változás a kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő ok lehet. A kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő oknak minősül különösen, ha az a kormányzati igazgatási szerv feladatellátásának jogszabályi változásával függ össze. [Kit. 108. (1) bek.]
- Mi történik, ha ezek után sokan úgy döntenek, ott hagyják a kormányszférát?
- Ez egy érdekes kérdés, ugyanis az új jogszabály elhelyezkedési korlátozó rendelkezést is tartalmaz. A Kit. 117.§-a szabályozza az említett korlátozást. Eszerint a Kormány meghatározza azokat az ágazatokat és az ágazatokon belül azokat az álláshelyeket, amelyek esetében a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követően az ágazati tevékenységet főtevékenységként végző gazdasági társaságnál nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt. (117. § (1) bekezdés). A jogszabály 117.§ (2)-(3) és (5) bekezdései a munka törvénykönyvéből is ismert versenytilalmi korlátozással mutatnak némi hasonlóságot. Többek között tartalmazzák az időkorlátot, az ellentételezésre utaló szabályt és az üzleti titokra utaló rendelkezést az alábbiak szerint:
- A korlátozás időtartama a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek megfelelő idő, de legfeljebb két év.
- A kormányzati szolgálati jogviszony időtartama alatt megszerzett információk a jogszabályban rögzített határidőn túl sem használhatók fel üzleti célra.
- Az elhelyezkedési korlátozás az illetmény megállapítása során figyelembe vehető. Kevésbé egzakt szabályozás az Mt. versenytilalmi szabályozásával összevetve, de gyakorlati hasonlóság elvi síkon mindenképpen vonható a két szabályozás között. Az elhelyezkedési korlátozással kapcsolatba leginkább aggályos rendelkezést mégis a 117. § (8) bekezdései tartalmazzák. A Kit. úgy rendelkezik ugyanis, hogy ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az alábbiakban felsorolt valamely ok miatt kerül megszüntetésre, akkor az érintett újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt a jogviszony megszűnésétől számított három évig csak a Kormány engedélyével létesíthet. A megszüntetés fent hivatkozott okai között a törvényi felsorolás a következőket említi: a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a Kormány döntése szerint létszámcsökkentés végrehajtása miatt (a 107. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint) kerül megszüntetésre; megszűnt a kormányzati igazgatási szervnek a kormánytisztviselő álláshelyén ellátott feladata; a Kormány döntése alapján a központosított álláshely-állományból származó álláshely visszakerül a központosított álláshely-állományba; a kormánytisztviselő álláshelye átszervezés miatt megszűnik; a kormányzati igazgatási szerv a feladatok hatékonyabb biztosítása érdekében a kormánytisztviselő álláshelyére másik kormánytisztviselőt alkalmaz. A Kit. tehát rendelkezik arról is, hogy azok a kormánytisztviselők, akiknek létszámcsökkentés keretében jogviszonyuk megszüntetésre kerül, három éven belül államigazgatási szervnél (tehát a jogszabály személyi hatálya alá tartozó intézménynél, szervezetnél) nem helyezkedhetnek el. Amennyiben a kinevezésükre fentiek ellenére sor kerül, úgy a kinevezés törvény erejénél fogva semmis. Az álláskeresést korlátozó, illetve az elhelyezkedési lehetőségeket behatároló rendelkezés véleményünk szerint több szempontból is aggályos, különös tekintettel arra, hogy a felsorolás szerinti megszüntetési okok többsége nem hozhatók közvetlenül összefüggésbe az érintett teljesítményével (létszámcsökkentés, átszervezés, központi álláshely-állományba való visszavétel, feladat megszűnése). Kivétel szabályt mindösszesen annyiban tartalmaz a törvény, hogy a Kormány engedélyével lehetőség nyílhat az elhelyezkedési korlátozást tartalmazó főszabálytól eltérni.
M. Z.
hírek innen, onnan
Alaptörvény-módosítás: a társadalmi egyeztetés lezárult, már a véleményeket értékelik
Ezeket szombatig lehetett beküldeni.
A mi kis falunk sztárja, Sodró Eliza megmutatta gömbölyödő pocakját - nyáron érkezik első gyermeke
Sodró Eliza, a Radnóti Miklós Színház népszerű színésznője, akit a közönség A mi kis falunk című sorozatból is ismerhet, élete...
Annyira rápörögtek a ranch szószra a vébéturisták, hogy az már a Közlekedésbiztonsági Hivatalnak is feltűnt
Lécci, ne a kézipoggyászba, köszi.
Túlmelegedik a Duna, korlátozzák a paksi atomerőművet - Kritikus helyzetet okoz a kánikula
A Duna magas vízhőmérséklete miatt a paksi atomerőműnek vasárnap várhatóan további 320 megawattal kell csökkentenie a termelését –...
Irak a Hormuzi-szoros megnyitását és a blokád feloldását követeli Iránnál
Irak külügyminisztere az iráni kollégájával vasárnap folytatott megbeszélésén kiemelte a Hormuzi-szoros újranyitásának és az Iránnal...
Szükségállapot: új miniszteri bejelentés érkezett a sürgősségi ellátásról
A hőség érezhetően befolyásolja a sürgősségi osztályok betegforgalmát: tapasztalataink szerint sokan a nappali forróság helyett inkább...
A háború hiénái: így kaszáltak az olajcégek, a fegyvergyártók és a bennfentes spekulánsok az iráni konfliktuson
Bár megkezdődtek a tűzszüneti tárgyalások és az olajár is zuhanni kezdett, de ezen a hétvégén újra folytatódtak a légicsapások....
Megérkeztek a friss fotók. Megmutatta babapocakját Sodró Eliza
Örömhírt osztott meg rajongóival a A mi kis falunk Saciját alakító Sodró Eliza. A színésznő első gyermekét várja párjával, Rusznák...
Palvin Barbara várandósan is bevállalta a meztelenruhát, a modell felsője szinte semmit nem takart
Nagyon gyorsan gömbölyödik Palvin Barbara babapocakja és most ezt egy meglehetősen keveset takaró darabban is megmutatta. A modell...
Titkolják az ukrajnai anya elől gyermeke szörnyű halálát
Tragikus véget ért egy ötéves, nem beszélő autista kisfiú eltűnése Szigetszentmiklóson. A gyermek péntek délután szökött ki...
IPhone-od van? Talán ezt nem is tudod róla
A sárga akkumulátor ikon az Energiatakarékos módot jelzi, amely csökkenti a fogyasztást és bizonyos funkciókat.
Három év börtön, mert kritizálta a kormányt a TikTokon – Így hallgattatnák el a kritikus hangokat Szomáliában
Három év börtönbüntetésre ítéltek Szomáliában egy 27 éves nőt, miután a közösségi médiában bírálta a kormányt – írja a The...
Sport
Gyászol a magyar foci: Elhunyt az ETO válogatott legendája
Hosszan tartó betegség után életének 76. éveben elhunyt Pénzes Mihály, a Rába ETO egyszeres magyar válogatott, utánpótlás Európa-bajnok játékosa.
Portugália újabb kudarcával ugrott a világbajnokság legjobban várt negyeddöntője
Kolumbia összességében még közelebb is járt a győzelemhez, jobban megérdemelte a csoportelsőséget.
Olyat láttunk a horvát–ghánai meccsen, amit futballpályán még soha – ez is kevés volt
A horvátoknak sikerült elnapolniuk a legenda visszavonulását.
Ez a világbajnokság egy katasztrófa – Kifakadt az irániak csapatkapitánya
Nem szerepel rosszul a foci-vb-n az iráni válogatott, története során először az egyenes kieséses szakaszba is eljuthat. A csapat megis csalódott.
Átigazolás: Julián Álvarez „ámokfutása” még az FC Barcelona szurkolót is meglepte
Az Atlético Madrid csatára szóba sem áll más csapatokkal. A katalánokhoz akar igazolni.
Megszakad a szív: Gyászol Gakpo és párja, Messit eldugják a következő meccsen - napi vb-körkép és átigazolási hírek
Ezek voltak a legfontosabb és legérdekesebb szombati hírek a világbajnokságon, a külföldi foci világában és a nemzetközi átigazolási piacon.
Mikel Arteta mindenáron megszerezné az FC Barcelona 60 millió eurós sztárját
Akcióban az Arsenal.
A focista-feleség a romok alatt ragadt, már jóval 1000 felett a földrengés halottainak száma
Az anya testével védte kislányát a katasztrófában, a focista teljesen összeomlott.
Ezt a 16 meccset rendezik meg a foci-vb kieséses szakaszának első körében
Lezárult a csoportkör, kezdődik a kieséses szakasz.
14 éves minden idők egyik legemlékezetesebb gólöröme
14 évvel ezelőtt duplázott Mario Balotelli a Németország elleni Eb-meccsen. 13 éve annak, hogy megszületett az egyik legismertebb gólöröm és a fotó, amely évekig volt az internet egyik kedvenc mémforrása.
Megveszi a Chelsea a francia válogatott 55 millió eurós vb-csillagát
A világbajnokság után újabb igazolást jelent be a Chelsea: francia sajtóértesülések szerint a londoni klub megállapodott Maxence Lacroix megszerzéséről, akiért 55 millió eurót fizet a Crystal Palace-nak. Olvastad?
NB I-es felkészülés: Fordulatos meccsen győzelemmel debütált az új edző a Honvéd kispadján - videó
A Kispest-Honvéd FC 2-1-re legyőzte a Kisvárdát első nyári felkészülési mérkőzésén a Bozsik Arénában.
Bulvár
Orbán elüldözte, Magyar Péter visszaengedi, most visszaszivároghat Budapestre a CEU, újra fellángol az oktatási botrány
Orbán Viktor kormánya évekkel ezelőtt kiszorította Magyarországról a CEU-t, most azonban minden jel arra utal, hogy az egyetem ismét megjelenhet Budapesten. Új fejezet kezdődhet az egyik legismertebb politikai csatároz
Drámai felfordulás a Tisza kormánynál, 83 vezető repült, az MTVA élén is azonnali váltás, Magyar Péter már a kormányülésről jelentkezett
Egymást érik a döntések a Tisza-kormány kihelyezett ülésén, tömeges vezetőcserék, az MTVA átalakítása és látványos politikai bejelentések borzolják a kedélyeket.
Mi az a syntribation? A kéz nélküli önkielégítési technika, amelyről egyre többet beszélnek
Bár a syntribation csak az utóbbi években kapott nevet, maga a technika egyáltalán nem új. Egyre többen beszélnek róla nyíltan, a szakértők szerint pedig természetes formája lehet az önkielégítésnek.
Öt vármegyére csaphatnak ma le a zivatarok, folytatódik a kegyetlen hőkupola - Időjárás-előrejelzés
Vasárnap délután erőteljes zivatarok locsolhatják meg Magyarországot.
Eljárást indított a rendőrség azokkal a fiatalokkal szemben, akik szivárványos zászlókat dobtak az Erzsébet hídról a Dunába
Számos zászlódobálós eset történt a héten.
„Simán rányomok a nullára” – Borravalót adni gesztus vagy inkább elvárás?
Ott állsz a terminál előtt, és felvillan a kérdés: mennyi borravalót adsz? 0%, 10%, 15%? Mögötted sor, melletted a pultos, és egy pillanatra úgy érzed, mintha mindenki a döntésedet figyelné. Időközben állandó t
„Kórházba kerültem és senki nem keresett.” Mi az a szerencsétlenség, aminek utólag örülsz?
Az alábbi helyzetekre mondják, hogy egy átokba csomagolt áldás volt.
Bazsó Gábor: Eljön a perc, amikor megkérdezzük, meddig tűrjük, hogy az emberek autóval öljenek
Karotta az AIToday.hu-nak levezette: az önvezető autóval kritikus esetekben együtt járhat a kontroll elvesztése, mégis a robotaxi lesz a biztonságosabb megoldás. Az európai rajt előtt viszont tornyosulnak a - nem felté
Hűtési díjat számoltak fel az üdítők után, erre jött a konkurencia, és bevezették a hűtési kedvezményt
A ceglédi Mákvirág Bisztro tulajdonosai gondoltak egyet, és a kánikulában nem többet, hanem kevesebbet kérnek a hűtött italokért.
Szigetszentmiklósi tragédia: Nem merték elmondani az anyának, hogy meghalt a kisfia
Az apa elmondása szerint az édesanya a mosdóba ment ki, ekkor szökött el a kisfiú. Egy hónapja költöztek Szigetszentmiklósra, nem is tudták, hogy van egy tó a közelükben.
Kihúzták az ötöslottó nyerőszámait: 720 millió forint volt a tét
Ezek a számok hozhattak szerencsét ezen a szombaton!
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter azonnali bejelentése vasárnap a hőhullám miatt
A tartós hőség nem csupán kellemetlenséget jelent, hanem komoly egészségügyi kockázatokat is hordoz, amik a mindennapi élet szinte minden területére hatással vannak.

- Csökkent a gázolaj ára
- Hallgatói tervpályázat: buszmegálló terveket várnak Szentlőrincre
- Wizz Air-járat indult Eszékről - előnyben a Dél-Dunántúl
- Leszakadt egy vasúti felsővezeték Érdnél, jelentős késésekre kell számítani
- NAV: sok változást hoz a jövedéki szabályozásban az új törvény
- Adótraffipaxok Baranyában
- Továbbra is várják a vért Baranyában
- Már a jelen is az elektromos buszoké
- Fotópályázat: környezetvédelem vs. környezetszennyezés
- Továbbra is várják a vért Baranyában
- Így közlekednek a távolsági buszok a hosszú hétvége alatt
- Az E.ON nevével visszaélve téveszthetik meg a lakosságot
- Így úszható meg a hosszú várakozás a horvát autópálya-kapuknál


