RSS
Elhunyt Pécs egyik nagy alakja, Gellér B. István szobrász, grafikus
A Növekvő Város volt az életműve
Elhunyt a híres pécsi, Munkácsy-díjas szobrász és grafikus, Gellér B. István, aki egyedi geometrikus grafikai alkotásaival és festményeivel robbant be a pécsi művészi szcénába még az 1970-es években. Meghatározó alakja volt Pécsnek és az egész országnak. Életműve a Növekvő Város volt.
Talán nem merész olyan kijelentést tenni, hogy Gellér Brúnó István nem csupán a városi, lokális művészeti élet meghatározó alakja volt, de országos szinten sőt még nemzetközileg is elismerték munkáját és tehetségét. Számos díjban részesült élete során és több mint 30 egyéni és rengeteg csoportos kiállítást valósított meg országszerte, többek között legtöbbször Pécsett. De kiállításai eljutottak Budapestre, Sopronba, Londonba(!), Braunschweigbe, Miskolcra ésatöbbi.
Kicsit tekintsünk bele először a pécsi művész életpályájába és karrierjének kezdetébe.
1971-ben végzett a Janus Pannonius Tanárképző Főiskolán. A főiskola mellett Martyn Ferencnél tanult. Pécsen élt. A Művészeti Szakiskola tanáraként adta tovább tudását számos diáknak az évtizedek alatt.
1968-tól kerültek kiállításra a művei. Az 1970-es években született alkotásai geometrikus, neokonstruktivista szemléletű, ritmikus, forma- és színviszonylatokkal foglalkozó grafikai lapok, festmények, kerámiaszobrok és installációk.
 |
| Haragos rovartekintet (1973) |
A Növekvő Város
1978-tól eltávolodott a személytelen művészi gondolkodásmódtól. Egy olyan egyéni mitológiát teremtett meg, egy nem létező ősi kultúrát, amelyet a Növekvő Város névvel illetett és annak archeológiai feltárása, néprajzi, kultúrtörténeti feldolgozására törekedett ezáltal is létrehozva a Növekvő Várost. A kvázi-feltárás során a művész, illetve régész alteregója megteremti a Város archaikus társadalmának írásbeliségét, szokásait, kultuszait. A feltárás eredményeit installációkban, fotón, videón dokumentálta, a megfejtett szövegeket pedig közzé tette.
 |
| A város kapuja (1999) Forrás: gellerbistvan.hu |
A Növekvő Város feltárása közben számos alkotást produkált Gellér B. István. Ezek különböző festményekben és grafikákban, plasztikákban és dobozokban mint műalkotásban merülnek ki. Rendkívüli zsenialitásával, kreativitásával és tehetségével volt képes létrehozni Gellér B. azokat a Növekvő Várost bemutató installációkat, amelyeket vizslatva valóban azt gondolhatjuk itt egy valós archeológiai örökségről van szó.
 |
| A nagy kupola története (1998) |
Olyan mítoszt teremtett meg, amely ténylegesen egy fiktív kultúra és társadalom életének szinte "élő" és beszélő, fennmaradt maradvány-hírnökeit mutatja be különböző dokumentumokra és tervrajzokra emlékeztető műveiben. A vegyes technikával bemutatott papír alapú dokumentum-alkotások hitelessé teszik a Növekvő Város történelmét és különböző rítusait.
 |
| Talán egy napszentély valahol… (1978) |
 |
| A városépítés történetéből (2009 ) |
Munkásságát és tehetségét számos díjjal ismerték el, azonban a legkiemelkedőbb elismerést 1999-ben kapta meg, a Munkácsy Mihály-díj formájában, amelyet csak a legkiemelkedőbb képzőművészeti tevékenységet folytató hazai művészek kaphatnak meg.
Azonban Gellér B. István munkássága nem csupán a Növekvő Város ciklusban merült ki, de a városi térhasználat során is találkozhattunk számos műalkotásával, szobrával. Személyes kedvencem a Király utca és a Kazinczy utca kereszteződésben lévő épület sarkán található Sarok-kút vagy Veronika-kút, amelyet 1992-ben készített el.
 |
| Sarok-kút/Veronika-kút (1992) |
De például a Zsinagóga mellet található, Fürdő utcai Mártírhalált halt zsidó gyerekek emlékművét is Gellér B. készítette Rigó Istvánnal 1999-ben.
 |
| Mártírhalált halt zsidó gyerekek emlékműve (1999) |
Önálló kiállításaival nem csak az ország több pontjára de külföldre is eljutott. 1985-ben, Londonban volt kiállítása pcl The Regent Street Gallery touring exhibition: The Growing City címmel. A Növekvő Várost mutatta be Nagy-Britanniában is. De 1970-ben járt az észak-németországi Braunschweigben, ahol a geometrikus műveit mutatták be majd 2008-ban Poszonyban.
Pécs állandó helyszínként szolgált kiállításainak és munkássága bázisának, hiszen őmaga is itt élet egész életében, itt alkotott. A Pécsi Galéria állandó vendége volt de első önálló kiállítása egy 1970-es Szabadtérikiállítás volt, majd szintén még ebben az évben egy műteremkiállítás Dombay Győzőnél. A fővárosban is számos alkalommal bemutatták alkotásait, először 1974-ben a Fiatal Művészek Klubjában. Első díját, a Medaglia degli Amici del Pomero Rho Milánóban kapta 1973-ban. De 1978-ban nemzetközi díjat is kapott Rijekában (Nemzetközi Rajzbiennálé, Építészeti Intézet díja). Ezenkívül még 18 díjat kapott élete során, amelyek közül a legkiemelkedőbb elismerése a Munkácsy Mihály-díj (1999).
Lead fotó: Cseri László fotóesszéjéből (Gellér B. István műtermében)/http://www.jelenkor.net
Festmények és plasztikák a Nővekvő Városról és a geometriai alkotás: gellertbistvan.hu
lockkerdee
- Csökkent a gázolaj ára
- Hallgatói tervpályázat: buszmegálló terveket várnak Szentlőrincre
- Wizz Air-járat indult Eszékről - előnyben a Dél-Dunántúl
- Leszakadt egy vasúti felsővezeték Érdnél, jelentős késésekre kell számítani
- NAV: sok változást hoz a jövedéki szabályozásban az új törvény
- Adótraffipaxok Baranyában
- Továbbra is várják a vért Baranyában
- Már a jelen is az elektromos buszoké
- Fotópályázat: környezetvédelem vs. környezetszennyezés
- Továbbra is várják a vért Baranyában
- Így közlekednek a távolsági buszok a hosszú hétvége alatt
- Az E.ON nevével visszaélve téveszthetik meg a lakosságot
- Így úszható meg a hosszú várakozás a horvát autópálya-kapuknál
