RSS
Bemutatták a nyergesújfalui Sánc-hegy pécsi segítséggel végzett régészeti kutatásának legújabb eredményeit
Bemutatták a nyergesújfalui Sánc-hegy régészeti lelőhely kutatásának legújabb eredményeit, a munka különlegessége abban rejlik, hogy a szakemberek az úgynevezett modern, roncsolásmentes módszerek alkalmazásával jutottak a régészeti adatokhoz.
Bemutatták a nyergesújfalui Sánc-hegy régészeti lelőhely kutatásának legújabb eredményeit, a munka különlegessége abban rejlik, hogy a szakemberek az úgynevezett modern, roncsolásmentes módszerek alkalmazásával jutottak a régészeti adatokhoz, így majdnem érintetlenül megőrizték az utókor számára a régészeti-történelmi jelentőséggel bíró természetvédelmi területet - hangzott el a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága (MNM RÖG) csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Schilling László ásatásvezető régész kiemelte, hogy az MNM RÖG több intézménnyel együttműködve 2018 ősze óta végez kutatásokat a nyergesújfalui Sánc-hegyen. A már II. Rákóczi Ferenc emlékirataiban is említett lelőhely több korszak emlékeit őrzi az őskortól egészen a második világháborúig, ott állt egykor a Crumerum néven ismert római kori település és katonai tábor, valamint később egy kuruckori földsánc is.
Hozzátette, hogy a legkorszerűbb technikáknak és a különböző intézmények munkájának köszönhetően nemcsak új információkkal, hanem új leletekkel is gazdagodtak az elmúlt években. A területen többek között a római korból nagy mennyiségű érmék, bélyeges téglák, gyűrűk és mitológiai vadászjelenettel díszített lemez; a népvándorlás korából jellegzetes 5. századi fibula, azaz ruhaösszekapcsoló tű; a kuruc korból érem és ágyúgolyó került elő, a II. világháború időszakából töltényhüvelyeket, vasrepeszeket és aknagránát stabilizátor szárnyát gyűjtötték össze a szakemberek.
A szakemberek 2020-ban a pécsi székhelyű CLIR (Corpus Limitum Imperii Romani) Kutatóközpont megbízásából roncsolásmentes vizsgálatok, többek között magnetométeres, földradaros, geoelektromos felmérések segítségével a korábbinál pontosabb alaprajzot kaptak a római kori táborról. Ehhez a munkához csatlakozott az engedély nélküli fémkeresőzés okozta veszélyeztetettség miatt a MNM Műszeres Lelőhely-felderítési Csoportja - hangzott el a sajtótájékoztatón.
A terület régészeti értékeire már Bél Mátyás (1684-1749), Rómer Flóris (1815-1889) és Balogh Albin (1887-1958) is felfigyelt, a terület kutatottsága jelentőségéhez képest azonban viszonylat alacsony maradt a huszadik század második felében. 2018 előtt az MNM esztergomi Balassa Bálint Múzeuma 3 alkalommal végzett a helyszínen terepi munkát, változás 2018-ban történt, amikor az UNESCO világörökségihelyszín-jelöléshez kapcsolódóan 3 területen zajlott kutatás. Az MNM RÖG régészei akkor a hegy lábánál római kori településre utaló épületmaradványokat találtak, tisztázták az északkeleti kapu tornyának alaprajzát, továbbá az északnyugat-délkeleti irányú erődfal vonalát kutató árkot nyitottak.
A munkálatokat Nyergesújfalu önkormányzata több alkalommal is támogatta, legutóbb a római kori tábor kaputornyának állagvédelme kapcsán.
- Csökkent a gázolaj ára
- Hallgatói tervpályázat: buszmegálló terveket várnak Szentlőrincre
- Wizz Air-járat indult Eszékről - előnyben a Dél-Dunántúl
- Leszakadt egy vasúti felsővezeték Érdnél, jelentős késésekre kell számítani
- NAV: sok változást hoz a jövedéki szabályozásban az új törvény
- Adótraffipaxok Baranyában
- Továbbra is várják a vért Baranyában
- Már a jelen is az elektromos buszoké
- Fotópályázat: környezetvédelem vs. környezetszennyezés
- Továbbra is várják a vért Baranyában
- Így közlekednek a távolsági buszok a hosszú hétvége alatt
- Az E.ON nevével visszaélve téveszthetik meg a lakosságot
- Így úszható meg a hosszú várakozás a horvát autópálya-kapuknál
