Ezt olvasta már?


A miniszterek távozása még kevés lehet az egyetemi pénzek kiszabadításához

December közepétől EU-s költségvetési szerv nem szerződhet közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy általa fenntartott entitással, így 21 magyar egyetemmel sem, de a kormány szerint „félreértésről” van szó, amely gyorsan megoldható. Gyorsabban, mint hogy a magyar felsőoktatás szereplői kárt szenvednének el miatta.

 

 

Ugyan az érintett miniszterek jó darabig vonakodtak lemondani kuratóriumi tagságukról, ezt végül megteszik. Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter közlései szerint a kormány hajlandó olyan új összeférhetetlenségi jogszabályokat is alkotni, amelyek kizárják a miniszterek és közhatalmat gyakorló tagok jelenlétét a teljhatalmú alapítványok vezetésében. Ez talán viszonylag gyorsan feloldaná az EU fenntartásait, talán nem, de az biztos, hogy a magyar egyetemek autonómiáját a lépés korántsem állítaná helyre.

 

A közel két hónapja tartó szerződésstop információink szerint nyolc pályázat folyamatait akasztotta meg. Tudunk olyan márciusban leadandó pályázatról is, amelyen annak reményében dolgoznak a kutatók, hogy mire elnyernék a támogatást, támogathatóvá válik az intézmény. A Horizont Európa eddigi mintegy másfél éve során a szerződésstopig 10 millió eurónál is több pénz érkezett magyar alapítványi fenntartású egyetemekhez.

Légüres tér

 

Az Erasmus+ program esetében a magyar alapítványi egyetemek kitiltása az EU-s finanszírozási rendszerből csak nyártól éreztetné direkt hatását: a programban együttműködő egyetemek akkor írják alá a következő tanévre kötelezettségvállalásaikat. Az idei tavaszi félév nem érintett, a magyar diákok mehetnek a célegyetemekre, más kérdés, hogy a jövő évre betervezett külföldi félévek december óta bizonytalanná váltak.

 

Az EU hatalmas összegű és nagy múltú tudományos kutatási programjával, a Horizont Európával más a helyzet, a kutatási forrásokért éles verseny folyik, a pályázatírás és -leadás, az elbírálás és szerződéskötés pedig folyamatos. A pályázatok elkészítése hónapokig tartó folyamat, a szerződéskötésre pedig a pályázati kiírástól számítva nyolc hónap áll rendelkezésre.

 

Az Európai Bizottság magyar képviselete a G7-nek adott tájékoztatása szerint az intézkedés „néhány pályázati felhívásra azonnali hatással van”. Mint írták: „nyolc olyan felhívást azonosítottunk, amelyek esetében a támogatási megállapodások aláírásának határideje májusban van”.

 

Ezek azok a pályázatok, amelyek légüres térbe kerültek a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos transzparenciaproblémák miatt – holott a kormány a vagyonkezelő alapítványokat elvileg éppen azért hozta létre, hogy fejlesszék az egyetemek nemzetközi kapcsolatait, és növeljék az egyetemek kutatási forrásait.

 

A Bizottság további információt nem adott, így nem tudjuk, mely alapítványi egyetem pályázata „ragadt be”.

 

Ugyanakkor EU-s forrásból úgy tudjuk, az érintett pályázatok között van

 

Ezeknél a pályázatoknál tavaly télen volt a leadási határidő, elkezdődött a szakértői kiértékelési folyamat – ami alapján a Bizottság formálisan odaítéli a legjobbra értékelt pályázatok konzorciumainak a pénzt – , de nem írták alá még a szerződéseket. Májusig viszont ezt meg kell tenni.

Fájó pont

A helyzetet kezelendő és a kedélyeket nyugtatandó a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) továbbra is javasolja az alapítványi egyetemek részvételét a pályázatokban, ugyanis nyertes pályázat esetén kínálkozik egy kiskapu: a minimum három EU-s ország három egymástól független jogi entitásából álló nyertes konzorciumokban az alapítványi magyar egyetem átminősíthető társult taggá. A kutatásban részt vehet, de EU-s forrást nem kap – ezt az összeget a magyar kormány megfinanszírozhatja.

 

Ehhez is feltétel, hogy a társult taggá minősítés után is megfeleljen az adott konzorcium az adott pályázati kiírásnak, ugyanis nem minden pályázat engedi meg a társult tagok jelenlétét.

 

Mindez azzal is járhat, hogy egy magyar alapítványi egyetem kiszorul az adott projektből, mert a konzorcium számára a szerződéskötés és így az EU-s pénz akadályává válik.

 

A Horizont Európa egy több mint 95 milliárd eurós (38 ezer milliárd forintos) kutatási és innovációs program. Ezen az összegen hét év alatt alapvetően a 27 tagország osztozik, de az EU megnyitotta nem uniós országok előtt is a programot különböző feltételek mellett, így például Izrael és Új-Zéland is együttműködő ország, ahogy Norvégia és Izland is, és EU-tagjelölt országok.

 

A 95 milliárd euró hatalmas összeg. Viszonyításképp: durván a 2021-es magyar bruttó hazai össztermék kétharmada. Az is mutatja a program jelentőségét, hogy a 2021 és 2027 között futó Horizont Europára nagyobb forrást allokált az EU, mint elődjére, a 2014-2020 közötti H2020-ra.

 

A Horizont Európát az EU a kontinens jövőbeli növekedésének és jólétének zálogaként látja, és nemcsak kutatást, de innovációt, fejlesztést és piaci alkalmazást is támogat. Kiemelten fontos a programban az egészségüggyel, idősödő társadalommal, biztonsággal, környezet- és légszennyezéssel, éghajlatváltozással kapcsolatos globális kihívások kezelése és megoldása. Alappillér a digitalizációval, energiaellátással, mobilitással, élelmezéssel és természeti erőforrásokkal kapcsolatos kutatások és fejlesztések támogatása is.

 

Például csak közös, nemzetközi használatú kutatóközpontokra majdnem 2 milliárd eurót, klímával és energiával kapcsolatos kutatásokra több mint 15 milliárd eurót szán a program.

Sok millió euró

 

Az előző ciklusban mintegy 370 millió eurót nyertek el magyar intézmények – átlagosan ez évi 52,8 millió euró. Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter korábban azt mondta, a program következő etapjában a magyar cél 2,1 milliárd euró elnyerése – az előző ciklus sokszorosa. A magyar tudománypolitika hangsúlyosan épít a Horizont-forrásokra, és arra, hogy a következő ciklusban a magyar részvétel megugrik: több lesz a sikeres pályázat, nő a magyar aktivitás. A magyar kormány ösztönzi is a részvételt és a magyar egyetemek konzorciumvezetői szerepét.

 

Ezekre az EU-s forrásokra nem vonatkozik semmilyen országkvóta, nincsenek lehívható keretösszegek, arányossági szempontok, minden euróért szabadon versenyeznek a pályázók, a pályázatokat pedig kizárólag minőségi alapon bírálják el a pontozó szakértők. Adnak egy pontszámot a tudományos színvonalra, a hasznosíthatóságra, a konzorcium összetételére, annak stabilitására, az együttműködésben rejlő lehetőségekre, buktatókra.

 

Az Európai Bizottság a pontozással kialakuló rangsor első helyezettjét vagy helyezettjeit nevezi ki nyertesnek, szerepe forrásaink szerint lényegében formális. Az értékelés maga szimpla vak rendszerben zajlik: a szakértők látják a pályázó intézményeket és kutatókat, a pontozók személye viszont nem nyilvános a pályázók előtt.

 

Mivel az NKFI-től hiába kértünk információt a magyar egyetemek részvételéről a Horizont-programokban, az EU általános, egyes tagországok és EU-programok forrásfelhasználásának alapinformációit gyűjtő adatbázisából tájékozódtunk.

 

Ez alapján a H2020 mintegy 370 millió elnyert eurója több mint ezer aláírt kutatási projektet jelentett hét év alatt.

A teljes program kicsivel több mint fél százalékát tették ki a Magyarországra érkező pénzek.

A magyar pályázatok sikerrátája 12,4 százalék volt, ami pár tized százalékponttal több, mint az átlagos sikerráta.

 

Nézzük a legnagyobb összegeket elnyert felsőoktatási intézményeket. 2014 és 2020 között

 

a legtöbb forrás, közel 22 millió euró a – már bécsi székhelyű – Közép-Európai Egyetemre;

18 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre;

közel 17 millió euró az – Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működő – Kísérleti Orvostudományi Intézethez;

majdnem 15 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Eötvös Loránd Tudományegyetemre érkezett.

 

Alább látható a top 30-as lista, amelyen már szerepelnek mostanra alapítványi formában működő intézmények is, például a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is.

 

Flourish logoA Flourish chart

 

Eddig a 2021 júniusában indult Horizont Európa bő másfél éve alatt 60,6 millió euró érkezett Magyarországra, ez szintén fél százalékát tesz ki az eddig összesen odaítélt összegeknek.

 

Magyar féllel kétszáz megállapodást írtak már alá, a sikerráta 21,5 százalékos eddig, tehát magasabb, mint az előző ciklus hétéves átlaga.

 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont közel 4 millió,

az NKFI 3,2 millió,

a Corvinus 2,55 millió euróhoz,

a Szegedi Tudományegyetem 2,4 millió,

a Semmelweis 1,77 millió euróhoz jutott hozzá.

 

A közalapítványi fenntartású egyetemek már több tucat pályázatot írtak alá a Horizont program részeként, összesen a 10 millió eurót is meghaladja az odaítélt összeg. Az alapítványi magyar egyetemek közül a legsikeresebbek a Corvinus, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis.

Feltétel az autonómia helyreállítása

 

Ugyanakkor nem csak a millió eurókról van szó. „A potenciális külföldi partnerek nem mindig fognak végére járni annak, hogy melyik magyar egyetem alapítványi, és melyik nem. Ha egy magyar partnerhez plusz adminisztrációs teher és bizonytalan jogszabályi környezet társul, akkor inkább választanak partnert más országok színvonalas egyetemei közül”, mondja Havas Attila, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet innovációkutatással foglalkozó tudományos főmunkatársa, aki számos nyertes EU kutatási pályázatban vett részt, de tapasztalt pályázatértékelő is.

 

„Az EU-n kívüli országok tagdíjat fizetnek azért, hogy csatlakozhassanak a Horizont kutatási keretprogramhoz, pályázhassanak, siker esetén részt vehessenek ezekben a nemzetközi tudományos együttműködésekben, hozzáférjenek a nagy és emiatt drága kutatási infrastruktúrákhoz. Enélkül ma nem lehetséges élenjáró kutatás. Nem az EU-támogatás a legfontosabb, hanem a közös kutatás révén megszerezhető új tudás. De miért lenne jó az a magyar adófizetőknek, hogy az ő befizetésük finanszírozza a magyar kutatók részvételét ezekben a projektekben, ha arra EU-forrásokat is kaphatnánk? Az EU-támogatás feltétele viszont az egyetemek oktatási és kutatási autonómiájának helyreállítása. A támogatás elvesztésénél azonban még súlyosabb veszteség az, hogy egyetemi autonómia nélkül az oktatás és kutatás színvonala is zuhanni fog Magyarországon.”

forrás: g7.hu








Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?




0

hírek innen, onnan

Összeomlott az M0-ás körgyűrű, tömegbaleset történt a győri csomópontnál

Aki csak teheti kerülje el az M0-ás körgyűrű Győr felé tartó csomóponti lehajtóját. Ott ugyanis tömegbaleset történt, a...

A magyar Pamela Andersonként emlegették a Playmate-et: sztrókja után újra kellett tanulnia beszélni

A magyar Pamela Anderson, azaz Beke Ivett már harmadjára kapott sztrókot.

B15-vitamin - Fontos vitamin vagy mítosz?

A B15-vitamin (pangamin, pangánsav) elnevezés gyakran felbukkan étrend-kiegészítők, alternatív gyógyászati irányzatok ajánlásaiban. A...

Bíró Ica is indul a parlamenti választáson

A terveit és a pártja programját is ismertette.

Elképesztő energetikai tartalék rejtőzik a Kárpát-medence alatt

A geotermikus áramtermelés terén Magyarország olyan potenciállal bír, mint senki más az EU-ban - állítja egy világhírű thinktank.

Trump az Epstein-ügy miatt védi kereskedelmi miniszterét

Epstein vendége volt annak hírhedt magánszigetén.

Orbán Viktor: Egyedül nekem sem megy

Athos, Portos és Aramis elég jól körvonalazható. De kire jut d'Artagnan szerepe?

Több országban be van tiltva - mi mégis megesszük

Egészséges alternatíva vagy környezeti károsodás forrása?

Nagyon figyelj. Ezek a jelek nem a téli megfázás tünetei, hanem sokkal rosszabb

A hideg hónapokban a vizelet gyakran koncentráltabb, a vesék pedig nagyobb terhelést kapnak, mint az év más időszakaiban. A szervezet...

Ne hagyjuk, hogy csendben eltűnjön ez a veszélyeztetett növényünk

Ritka őshonos cserjénk, amelyet az invazív amerikai vadszőlő sarokba szorít, küzd a túlélésért.

Reszkethet Magyar Péter: Bíró Ica pártja berúgta az ajtót

A Normális Élet Pártjának (NÉP) célja a parlamentbe jutás és a devizakárosultak ügyének képviselete. Mindezt egy VII. kerületi kocsma...

0

Sport

Liu Shaoang kiakadt, ezért rázta a fejét dühösen, nagyon megjárta az olimpiai döntőben

A milánói–cortinai téli olimpián rövid pályás gyorskorcsolyában kiosztották az első érmeket, a 2000 méteres vegyes váltót Olaszország nyerte.

Az olimpia legnagyobb sztárja a hollandok gyönyörű versenyzője, akinek már aranyérme is van

Jutta Leerdam olimpiai csúccsal érte el karrierje legnagyobb sikerét.

Liverpoolból üzenik Slotnak: ez így nem mehet tovább.

A Brentford szintjére süllyedt Szoboszlai Dominikékék angol bajnok csapata.

Dárdai Pál most szembesül azzal, mire vállalkozott

Hiába a nagy ívű tervek, hiába a Németországból hazahívott szakember, az Újpest egyelőre nem mutat életjeleket.

Belátták, mekkora sztár: Szoboszlai brutális kártyát kapott az EA Sports FC-ben

Egyre közelebb kerül a „Gullit Gang”-hez, a távoli lövőerejére hihetetlen számot kapott.

Liu Shaoang: Abszolút csalódás, ha most nem lesz olimpiai érmem

A magyar olimpiai bajnok immár a kínai csapat tagjaként az első lehetőséget nem tudta kihasználni Milánóban.

Liu Shaoang egy kérdésre nem akart válaszolni a magyar médiának nyilatkozva

Kína számára hatalmas kudarc, hogy a milánói–cortinai téli olimpián a vegyes váltó döntőjében címvédőként csak a negyedik helyen végzett.

Milák Kristóf rendszeresen edz, de még nem találta meg az úszásban az élet szépségét

Az egyesülete szeretné, ha a 25 éves sportoló az úszásnak szentelné az életét.

Közúti balesetet szenvedett a Forma–1-es pilóta

A 19 éves versenyző autója egy védőfalnak ütközött.

0
0

Bulvár

Kárpátaljai magyar tüzér az ukrán frontról: Ha az lenne előnyös, Orbán a barátjának hívná Ukrajnát

Az eredetileg matematikus Traksi Viktorral arról is beszéltünk, miben változott egy év alatt a háború, és számít-e arra, hogy rövidesen béke, majd elnökválasztás következhet Ukrajnában.

Felhívta a 69 éves férfi magához a nőt szexelni Zircen: ami ezután történt, horror

Megismerte a nőt, majd felhívta magához. A nő ment, de nem egyedül. Az italozás végül borzalmas véget ért.

Botrányos verseny a téli olimpián, a magyaroknak hátat fordító Liu Shaoang újabb kegyelemdöfést adott egykori hazájának

2022-ben döntöttek úgy a Liu testvérek, hogy hátat fordítanak Magyarországnak és kínai színekben folytatják tovább a pályafutásukat. Most olyan kegyelemdöfést adott Liu Shaoang egykori hazájának, amitől a magyar

Nem tudták megmenteni: Győrfi Pál bejelentése mindenkit sokkolt

Egy hétfő hajnali eset megrázta Budapestet és az egész országot: egy férfi, aki maga hívott mentőt rosszulléte miatt, életét vesztette, mire a segítség megérkezett.

Vegyianyag-szakértő a Samsung-gyár szennyezéséről: Nem találok szavakat!

Szerinte egy valódi, független hatóság rég bezárta volna az akkumulátorgyárat.

A tüdőrák jelét az ujjaidon veheted észre, így üzen a tested a csendes gyilkos jelenlétéről

A szakemberek szerint egy egyszerű „ujjteszt” segíthet a tüdőrák korai stádiumának korai felismerésében. Míg a legtöbb ember ismeri az olyan tüneteket, mint a mellkasi fájdalom, légszomj és zihálás, a figyelme

Orbán Balázs: Megszületett a döntés Ukrajna csatlakozásáról Magyarország feje fölött

A miniszterelnök politikai igazgatója a Zelenszkij-tervre reagált.

Fizetős lett a magyarok egyik kedvenc turistalátványossága: még a gyerekeknek is kell jegyet váltani

A látványossághoz csak kéteurós jeggyel lehet eljutni, amelyet hatéves kortól minden turistának meg kell váltania.

4 csillagjegy, akinek pénz és siker érkezik az életébe

Nem szerencse, hanem jó időzítés. A következő időszak négy csillagjegy számára hozhat kézzelfogható előrelépést pénzben és sikerben.

Mindenki a magyarokról beszél a téli olimpián, váratlan sikert értünk el koreai segítséggel, újabb gyár nyitja kapuit

Mindenki a Samsung gödi gyárának botrányáról beszél, eközben Dél-Korea valami különlegessel készül Milánóban és Budapesten.

blogmorzsák

Milyen egy japán onszen belülről?

A japán fürdőkultúra szokatlan lehet az európai szemnek. Nézzük, milyen egy onszen belülről!

Mi történik a torokban, ha berekedünk?

Mutatjuk, melyek a leggyakoribb okok.

0